Majoros István író, forgatókönyvíró, dramaturg, műfordító 1900. január 2-án született Pécsett. Baloldali tevékenysége miatt egyetemi tanulmányait félbe kellett hagynia, így 1920-tól a filmezés felé fordult.
Filmesztétaként és filmkritikusként tevékenykedett, több lapban (Kékmadár, Pandora, Magyar Írás) publikált. 1945 után az Új Magyar Film Iroda vezérigazgatója volt, később a Mafilm lektoraként dolgozott. Ezt követően a Magyar Rádióhoz igazolt, végül a Csokonai... Több
Majoros István író, forgatókönyvíró, dramaturg, műfordító 1900. január 2-án született Pécsett. Baloldali tevékenysége miatt egyetemi tanulmányait félbe kellett hagynia, így 1920-tól a filmezés felé fordult.
Filmesztétaként és filmkritikusként tevékenykedett, több lapban (Kékmadár, Pandora, Magyar Írás) publikált. 1945 után az Új Magyar Film Iroda vezérigazgatója volt, később a Mafilm lektoraként dolgozott. Ezt követően a Magyar Rádióhoz igazolt, végül a Csokonai Színház dramaturgjának posztját töltötte be. Sok rádió- és tévéjátékot, valamint egyfelvonásos drámákat alkotott, melyeket vidéki színházak mutattak be.
Fontosabb művei között van az És kezdődik az élet című dráma (1955), a Karinthy Frigyes nyomán írott, A nagy ékszerész című dráma (1957), amelyből 1978-ban tévéjáték is készült, valamint a Baleset című rádiószatíra (1962). Műfordítói tevékenységet is végzett. Forgatókönyvei közül említésre méltó az 1927-es Átok vára című némafilm, illetve a Kristóf, a magánzó (1965) című játékfilm szkriptje.
1985 júliusában, Budapesten hunyt el.
(Filmbarbár)