Korántsem színésznek készült: vidéki kántortanító volt, aki magánszorgalomból énektanulmányokat folytatott. 1936-ban került ösztöndíjasként az Operaházba, majd 1938-tól húsz éven át állandó tag volt ugyanott, ám népszerűségét mégis a filmnek, operettnek és lemezeinek köszönheti.
Sárdy kiváló ütemben érkezett a filmiparba: 1940-ben fedezték fel, s ezután évente három filmet is elkészített. Nem is csoda: jóképű, egész lénye szinte... Több
Korántsem színésznek készült: vidéki kántortanító volt, aki magánszorgalomból énektanulmányokat folytatott. 1936-ban került ösztöndíjasként az Operaházba, majd 1938-tól húsz éven át állandó tag volt ugyanott, ám népszerűségét mégis a filmnek, operettnek és lemezeinek köszönheti.
Sárdy kiváló ütemben érkezett a filmiparba: 1940-ben fedezték fel, s ezután évente három filmet is elkészített. Nem is csoda: jóképű, egész lénye szinte sugározza a kicsattanó jókedvet.
Már első filmje, a Te vagy a dal (1940) is óriási siker, de talán a Kalotaszegi Madonnával (1943) söpörte be a legtöbb elismerést: Buday Dénes Sárdy által halhatatlanná tett betétdalait az egész ország fütyüli-dúdolja. Javára válik, hogy igen szerényen éli meg a személye körül kialakuló s még évtizedekig kitartó kultuszt.
A negyvenes évek végén forgatja legemlékezetesebb filmjét, a Mágnás Miskát. Ezzel le is zárul számára a filmes világ. Még kap ugyan egy fontos mellékszerepet a Déryné című moziban (1951), de a filmkészítők már soha nem veszik elő.
(erdei1999)