Mauro Bolognini, olasz színházi és filmrendező 1922. június 28-án született Pistoiában. A Firenzei Egyetemen szerzett építész diplomát, majd a római Centro Sperimentale di Cinematografia nevű intézményben tanult színpadi díszletezést. Végzését követően a filmrendezés kezdte érdekelni, és Luigi Zampa, majd Franciaországban Yves Allégret és Jean Delannoy asszisztense lett.
1953-ban rendezte az első játékfilmjét (Ci troviamo in galleria), az első nemzetközi sikerét a Szerelmesek (1955) című vígjátékával... Több
Mauro Bolognini, olasz színházi és filmrendező 1922. június 28-án született Pistoiában. A Firenzei Egyetemen szerzett építész diplomát, majd a római Centro Sperimentale di Cinematografia nevű intézményben tanult színpadi díszletezést. Végzését követően a filmrendezés kezdte érdekelni, és Luigi Zampa, majd Franciaországban Yves Allégret és Jean Delannoy asszisztense lett.
1953-ban rendezte az első játékfilmjét (Ci troviamo in galleria), az első nemzetközi sikerét a Szerelmesek (1955) című vígjátékával aratta. Pier Paolo Pasolini több ízben is készített forgatókönyvet számára, együttműködésük legsikeresebb – s egyben a korabeli olasz közönséget leginkább megosztó – gyümölcse A szép Antonio (1960) című dráma lett. A 60-as évek közepén filmantológiákat készített, például a Cicababákban, a Boszorkányokban stb. rendezett egy-egy szegmenst, majd visszatért a nagyfilmekhez.
A 70-es években többek között olyan művekkel lépett elő, mint a Metello, A Ferramonti-örökség, illetve a Libera, szerelmem. A 80-as években a játékfilmek (A kaméliás hölgy igaz története, A velencei nő, Búcsú Moszkvától) mellett dokumentumfilmeket, televíziós minisorozatokat is készített. Az utolsó mozifilmje az erotikus jellegű A szerelem tiltott ösvényei (1991) volt.
A 60-as évek közepétől színdarabokat és operákat is rendezett Palermóban, Rómában, Milánóban, Moszkvában, Velencében (például az Ernanit, a Toscát, a Normát, az Aidát). 2001. május 14-én halt meg Rómában.
(Filmbarbár)