Renato Simoni, olasz író, drámaíró, újságíró és színházi kritikus 1875. szeptember 5-én született Veronában, liberális értelmiségi család sarjaként. Négyéves korában elvesztette az édesapját, így már korán be kellett segítenie a család eltartásába, középiskolásként latinórákat adott. A család nehéz anyagi helyzete miatt abba kellett hagynia a középiskolai tanulmányait, s 19 évesen újságírónak állt (a L'Adige, illetve a L'Arena... Több
Renato Simoni, olasz író, drámaíró, újságíró és színházi kritikus 1875. szeptember 5-én született Veronában, liberális értelmiségi család sarjaként. Négyéves korában elvesztette az édesapját, így már korán be kellett segítenie a család eltartásába, középiskolásként latinórákat adott. A család nehéz anyagi helyzete miatt abba kellett hagynia a középiskolai tanulmányait, s 19 évesen újságírónak állt (a L'Adige, illetve a L'Arena számára írogatott).
1899-ben Milánóba költözött, és az Il Tempo színikritikusa lett. 1903-tól kezdett színdarabokat írni, egyre nagyobb sikerrel, s rövidesen a Corriere della Sera szerződtette kritikusnak. Más lapok (La Lettura, Corriere dei Piccoli, L'Illustrazione Italiana) számára is írt bírálatokat, s közben Turno álnéven verseket is közreadott. 1906-tól majdnem két évtizeden át ő irányította a La Letturát. Az első világháború során felhagyott a színműírással, és a rendezésnek szentelte az idejét. Az 1920-as évek első felében együttműködött Giuseppe Adamival, akivel közösen megírták Puccini Turandotjának szövegkönyvét. A 30-as években a fasiszta rendszerhez közeledett, s 1939-ben felvették a Reale Accademia d'Italia tagjai közé. A háborút követően eltávolították a Corriere della Sera szerkesztőbizottságából, de később visszatérhetett. 1951-től a Circolo della Stampa elnöke volt.
Könyvtárát család hiányában a Museo teatrale alla Scalára hagyományozta. 1952. július 5-én halt meg Milánóban.
(Filmbarbár)
