Puri Jagannadh és Allu Arjun olyan kombináció, amit nem bírtam kihagyni! Ismét olyan ötletekkel játszik a filmben, amit valószínűleg sokszor vissza fogok nézni. Úgy tudom Allu Arjun sztárkarrierjét ettől a filmtől számolják, és ez Hansika Motwani felnőtt bemutatkozása is egyben (három éve még gyerekszínész volt a Koi Mil... Gayában).
Bala Govind (Allu Arjun) a MAA TV programigazgatója, amúgy elég heves vérű srác, és erős felindulásában kis híján agyonveri Murugant (Subbaraju), aki éppen gyilkosságra készül. Mivel a kómába esett férfi Tambi Durai (Pradeep Rawat), Hyderabad főgengszterének fia, Balának nagyon sürgősen úti-filmet kell készítenie, és meg sem áll Manaliig. Egy ottani ashramban (vallási menedékhely) meglátja Vaishalit (Hansika Motwani), aki a sanyasin közösség tagja. Érdekes ez a leginkább női szerzetesrend. A संन्यास (Sannyasa) lemondást jelent; ezek a nők lemondtak azokról a földi hívságokról, amelyek befolyásolják az életet. Bár a film csak érintőlegesen foglalkozik velük, éppen ezért kíváncsivá is tettek. Azt hiszem megpróbálok utánanézni részletesebben, hogy mi motiválja őket. Nem tartoznak egyik valláshoz sem, életüket a meditáció, az elmélyedés, a vegetarianizmus és a koldulás tölti ki. Mulatságos volt nézni, hogyan erőlködik Bala, hogy meghódítsa Vaishalit, nagy nehezen aztán sikerül is neki. De ekkor megérkeznek Tambi Durai emberei, és elrabolják a lányt. Bala utánuk megy, hogy megtudja, miért, mert az neki is leesett, hogy őt nem ismerték fel, de célirányosan a lányra fókuszáltak. Hyderabadban aztán mindenre fény derül.
Volt egy-két nagyon jó akciójelenet, pl. a vége felé, amikor a raktárban menekül Bala az üldözői elől, az különösen nagyon jól sikerült. Ezen kívül mindegyik dal tetszett, a táncok meg teljesen Allu Arjun gumitestére lettek szabva. Szuper volt! És nagyokat nevettem, amikor Bala könnyedén, és pimaszul kiforgatja a sanyasin filozófiát.
