Aranyos film volt, de hogy is mondjam, nem érintette meg a szívemet. Nem tudtam igazán komolyan venni. Shahid Kapoor itt még eléggé kiforratlan, nem igazán látszik, hogy később mivé növi ki magát. Teljesen szokványos bollywoodi sztori a családi és falusi értékekről, amiből szinte semmit sem tapasztalunk meg, mert csak beszélnek róla. Az, hogy a kisvárosi fiú minden nap elcsór egy kosár epret a szerelmének, még nem magyaráz meg semmit se. Shahid kapkodása három csaj között meg, háááát, eléggé siralmasra sikeredett. Soha Ali Khannak ez volt a debütálása, nem is oldotta meg rosszul, bár maga a szerep eléggé hálátlanra sikeredett. Nem ő tehet róla, így írták meg. Még Ayesha Takia volt a legjobb, no, nem azért, mert végül is, őérte teper aztán legtöbbet főhősünk, hanem mert annyira kétrétegű volt az alakítása. Tulip Joshit meg sehová sem tudtam rakni. Az ő karaktere volt a legkevésbé hihető. Az meg, hogy Shahid a film kellős közepén egészen más irányba szerelmesedik, miután a négyéves kapcsolata utáni hajsza csődöt mond, az számomra a film legunszimpatikusabb pontja volt. Shahid se bírta bekajálni, nem is volt hihető, hogy elolvasva egy naplóbejegyzést, hirtelen más irányba kezd érdeklődni. Hehe.
Ami igazán tetszett: Gulshan Grover a.k.a A. R. Rehman, már a nevén besírtam (A.R.Rahman parody!!!), az alakításán, a szövegein meg végképp. Nagy-nagy piros pont!
A zenékből egyre sem emlékszem, pedig tízpercenként dalra fakadtak, de a végén már komolyan bosszantott.
Számomra egyszernézős mozi volt, és ennyi, bocsi a rajongóktól!
