Eddie Horniman megörökölte angol arisztokrata apjának jelentős vagyonát, és ő lesz Halstead legújabb hercege. Viszont rádöbben, hogy a birtok Európa legnagyobb marihuánafarmján fekszik, amely a legendás Mickey Pearson tulajdonában… Több
Eddie Horniman megörökölte angol arisztokrata apjának jelentős vagyonát, és ő lesz Halstead legújabb hercege. Viszont rádöbben, hogy a birtok Európa legnagyobb marihuánafarmján fekszik, amely a legendás Mickey Pearson tulajdonában… Több
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
A The Gentlemen szinte teljesen stílusvezérelt. Londoni bűnszervezetek tagjait ismerjük meg, de ezúttal nem piti gengsztereket, hanem a felsőbb osztály tagjait követjük, ahogy különböző problémákat oldanak meg. A nyolc epizód, nyolc kis Guy Ritchie-f... Teljes kritika
Nem is kell ezt nagyon ragozni, Guy Ritchie végre újra az elemében van, az Úriembereknek pedig sokkal jobban áll a sorozat formátum. Ebből jöhet még.
Ez biztosan nem álmaim Ritchie-filmje, sokkal inkább abszurd show-műsor, mint egy nagyszerű alkotás. Egy hatalmas bűnbirodalomban játszódó, elég bugyuta krimi. A spirituális komédiát nehézsúlyú fickók sokasága próbálja egy elfogadható bűnügyi történetté varázsolni. A jómódú angol arisztokraták pazar világában, ahol kofferszám vándorolnak a marihuánaüzletből áramló milliós csúszópénzek. Alapgondolata: „Az emberek vagy túlélnek a dzsungelben, vagy léteznek az állatkertben.” A nyolcórás sorozat a véget nem érő filmek kategóriája, lendületes, de hosszú és fárasztó. A rendezés igényesen felépített munka, a szereplők közül csak a főszereplő (Theo James) emelkedik ki mindenkit alulmúló, sebességváltó-mentes alakításával. Guy Ritchie csak szórakoztatni akar, nem többet. Látványos cselekményekkel és véres erőszakkal. Ha szereted a filmjeit, meg kell nézni. Ha nem, szereted, akkor rengeteg más hasznos dolgot csinálhatsz helyette.
Az Úriemberek és a Blöff c. filmek mixét láthattuk 8 részben, azért mégis egyedien zseniális és szórakoztató sorozatot kapunk. Az első két rész még kissé zavarosnak tűnik, de beindul, ahogyan kell, és nem akarjuk abbahagyni. A galambos rész is nagyon jó, bár számomra az kicsit John Wick-es volt. Nem hibátlan, de számos dolog kompenzálja, még ha manapság minden filmről divat lett sorozatot készíteni, ezt igazán kár lett volna kihagyni.
Az Úriembereknek jól áll a sorozatformátum, mert így közel nyolc órában tudta elmesélni ezt a tipikusan Guy Ritchie-s témát a készítő, a maga egyedi stílusában. A név kötelez: és ennek megfelelően Ritchie egy remek szériát tett filmvászonra, ahol több tipikus, ám mégis egyedi színfoltja jelenik meg a korábban már általa megismertetett gengsztervilágnak. Az első évadban csak egyvalamit nem tudott megoldani a rendező, mégpedig, hogy kiegyensúlyozott részekkel szolgáljon. Az évad első fele nagyon tetszett, majd egy kicsit leült, hogy aztán ismét belendüljön. Egy-két részt meg lehetett volna spórolni, de összességében ez így nagyon is egyben volt, egyszerre okos, szórakoztató és a két fő szereplő közötti kémia is jól működik. Szóval, aki teheti, az nézze meg bátran, mert a maffiózós sorozatok közül kiemelkedő egy darab, és tényleg igényesen kivitelezett, minőségi sorozat.
A sorozat a 2019-es Úriemberek című film adaptációja.