Már nem először jegyzem meg, hogy a horror és western mint műfaji keverék egész közel áll a szívemhez, de eddig a filmig nem találtam olyant, ami ráfért volna a kedvenceim listájára. Egészen eddig!
Az Exit Humanity (magyarra fordítva Az emberiség vége) egy elképesztő erejű alkotás lett, ami oly könnyedén keveri a filmes műfajokat a közel két órás játékideje alatt, hogy engem teljes mértékben meglepett. Hisz van itt minden, ami a horror, a western és a dráma szerelmeseinek eleget tud tenni. Mégis elsősorban inkább drámának nevezném eme kiváló alkotást, a western szálat elsősorban csak a története időrendűsége miatt mondanám tényszerűnek, a horror elemeket pedig az élőhalottak biztosítják. Mégis, mint említettem, inkább a dráma a fő irányvonulata a filmnek, és nemcsak a történet cselekményei miatt, hanem sokkal inkább, ahogy azt a film rendezője és egyben forgatókönyvírója, John Geddes képes volt nekünk bemutatni. Sőt akár ennél tovább is mehetnék, hisz a film egész ügyesen kezdi el boncolgatni azt a tényt, hogy mi is a célja az embernek a földön, illetve az emberi cselekedetek mibenlétére is tesz egy kis filozofikus kitekintést.
Kicsit akár párhuzamba is vonható a film drámai mivolta a The Walking Dead című tv-sorozat drámai stílusával (legalábbis számomra). Mindezt az érzést tovább fokozza a rendező a narrátoros elbeszéléssel, amit Brian Cox hangjának köszönhetünk. Illetve maga a film egy naplóelbeszélésen alapszik, ezért a története szépen fejezetekre oszlik.
A filmben nem szerepelnek túlságosan ismert színészek, de ez nem változtat a tényen, hogy a karakterek mind egyediek, és mindehhez még kiváló színészi alakításokat is kapunk. Nekem kimondottan tetszett az is, hogy a készítők azt sem felejtették el, hogy hát azért, ha csak részben is, de ez egy horrorfilm is, ezért az alacsony költségvetés ellenére is igencsak pofásra sikeredett maszkírozniuk a zombikat, és a vért sem sajnálták adott helyen és időben alkalmazni.
Kiemelném még a film operatőri munkáját is, ahol kimondottan jól dolgoztak a színekkel, hogy tovább fokozzák azt a fajta komor hangulatot, amire a története már alapból rávezeti a nézőt. A zenei betétei is kiválóan alkalmasak arra, hogy csak még tovább süllyedjünk a cselekményben. Továbbá az is elnyerte a tetszésemet, hogy a visszaemlékezéseket rajzolt animációkkal oldották meg, ezt kimondottan kreatívnak találtam. Biztos, hogy vannak a filmnek negatívumai is, de engem annyira magával ragadtak a fentebb felsoroltak, hogy ezek fel sem tűntek. Kedvenceim listája tovább bővült.
61 Exit Humanity (2011)
Egy fiatalember próbálja túlélni azt a zombiinváziót, ami az amerikai polgárháború kellős közepén tör ki...
