,,Mi a legrosszabb abban, ha elmebeteg vagy? Az, hogy az emberek elvárják, hogy úgy viselkedj, mintha nem lennél az."
A Joker életem első olyan filmje, amelynek minden pillanata elborzasztott, megbotránkoztatott, gyönyörködtetett és elgondolkodtatott egyszerre. Arról, hogy hogyan tudott kiváltani belőlem ennyi érzést egy film, fogalmam sincs. Belemerültünk az őrület legmocskosabb bugyraiba egészen a film kezdetétől a végéig. Szóval igen, ez történik, ha bedobsz egy őrültet egy olyan társadalomba, amely eltapossa, átnéz rajta, csak a rosszat feltételezi róla.
Nem szeretnék cselekményleírást írni, mert úgy gondolom, ezt látni kell. És valójában nem is magán a történésen van a hangsúly, hanem a hozzá fűződő lélektani mocskon, amin főhősünk keresztülmegy. Ha megfigyeljük egy kicsit Arthurt, már laikusként is meg tudjuk állapítani, hogy valami nincs rendben vele. És nem ez a legszomorúbb az egészben, hanem az, hogy ez a férfi nap mint nap emberek között van, és senki, de tényleg senki nem tesz érte annyi erőfeszítést, hogy komoly segítséget keressen neki (igen, tudom, hogy a gyógyszer szedés elég nagy segítség – tekintve, hogy mi történt, miután már nem szedte őket, de itt most a pszichiátriai gondozásról beszélek).
Rám nagyon nagy hatást gyakorolt, viszont úgy gondolom, hogy erre valamelyest meg kell érni fejben. A moziban kisgyerekek ültek mellettem, és nem tudtam mire vélni, tekintve, hogy egy fekete humorral és gyilkosságokkal, meg egy csomó elmebajjal fűszerezett drámát láthattunk. Mindenkinek ajánlom, aki vevő erre a műfajra, mert – bár nem vagyok nagy filmnéző – nekem az idei év legjobbja volt.
87 Joker (2019)
Eszelős, veszedelmes, kissé mulatságos. Vajon mi vezetett oda, hogy a sikertelen stand-up komikusból pszichopata gyilkos, Batman főellensége váljon? Todd Philips szenzációs... több»
Szereplők: Robert De Niro, Joaquin Phoenix, Frances Conroy, Zazie Beetz, Brian Tyree Henry
