Valamikor gyerekkoromban láttam először ezt a filmet (és hát akkortájt minden fiatal imádta az efféle alkotásokat). Kíváncsiságból újra elővettem és adtam neki másfél órát a tegnap estémből, és nem mondanám, hogy megbántam, de sajnos ki kell jelentenem, hogy egy igencsak gyengécske filmről beszélhetünk, főleg mai szemmel és igényekkel nézve.
A filmet elkészítése idején sem szánták túlzott sikerű alkotásnak, hisz a 90-es évek legelején is csupán video forgalmazására készítették, a mozis bemutatása szóba sem került. Pedig, ha a költségvetését nézzük, ami közel egymillió dollár volt, simán belefért volna, hogy akár egy-két kört menjen az amerikai mozipénztáraknál, de a készítői (igencsak bölcsen) ezzel a lehetőségükkel nem igazán éltek, és oda ,,száműzték" a filmjüket, ahol igencsak sok hasonszőrű alkotás látott napvilágot a 80-as évek közepétől a 90-es évek elejéig: a tipikus b-ligás sci-fi–akció–horror videokazettás mezőnybe. Mert bizony tényleg oda való a Pusztíts és rombolj!
Bizonyos mértékben van bennem megbocsátás ezekkel a filmekkel kapcsolatban, hisz, ha nem is volt fiatalkorom meghatározó filmje, de valahol mégis szerettem a maga módján. Talán még a hibái miatt is idesorolnám, és hát azokból van bőséggel, de mégis sikerült felidéznie azt a fajta nosztalgiát, amit ezek az alkotások szolgáltatnak számomra.
A filmesek a film történetét azokban az időkben annyiszor vették elő, hogy akár heteken keresztül is lehetne nézni eme alkotásokat, tehát sok eredetiséget nem tartalmaz történetileg, viszont nem is akar nagyon belemerülni a történet háttérébe (amiért viszont jár a piros pont neki), hisz abban is vannak igencsak kínos jelenetek, és mindezt mondom úgy, hogy tényleg egy lapra elférne a sztori lényege. A párbeszédek és a cselekmények igencsak egyszerűek, de a színészi alakítások sem voltak jobbak ennél.
Viszont kapunk kis mennyiségekben vért, ciciket, némi kis feszültséget, és a vége felé egy hatalmas robotot is, amitől a poszter alapján kissé több szerepre számíthatnánk (de ez legalább számítógépes effektektől mentes volt), és talán még annyira nem is volt kínos, mint a film egyes jelenetei.
