Roger Corman, egy név, amit nem nagyon kell bemutatni azon filmrajongóknak, akik még a videokazetták aranykorszakában kezdtek megismerkedni a filmek világával. Na de ki is ez a Roger Corman? Én valahogy úgy mutatnám be ezt az úriembert, mint a B és a Zs kategóriás filmek élő legendáját. Ha valaki egy igazi Zs kategóriás trashgyöngyszemre vágyik, akkor tessék egy Roger Corman-filmet megtekinteni. Ez az úriember képviseli a 2000-es évek előtti The Asylum stúdió filmjeit. Mondjuk azért két dolgot mindenképp érdemes megemlíteni eme úriemberrel kapcsolatban, hogy az elképesztően nagy filmográfiáján belül azért bőven akadtak élvezhető B-filmek is, illetve hogy a trashalkotásai közt is vannak olyanok, amiken jókat lehet szórakozni (főleg egy baráti társasággal és pár üveg söröcskével). Nos, a tegnap esti filmhez már be voltak hűtve a söröcskék, és meg is érkezett két jó barátom, mindenféle ropogtatnivalóval, így hát bele is kezdtünk jelen filmünkbe, hogy elmerüljünk a 90-es évek trashfelhozatalából kihalászott Carnosaur-ba.
Mint a legtöbb Roger Corman által pénzelt film, ez is valami akkor épp aktuális szuperprodukció elképesztően olcsó koppintása. Mivel 1993-ban Steven Spielberg épp letarolta a mozik pénztárait a Jurassic Park című filmjével, így várható volt, hogy Mr. Corman is megpróbál Spielberg farvizén valami dinoszauruszos filmmel előállni, és így készülhetett el jelen alkotás. Mikor megnéztem a film költségvetését, őszintén szólva nem hittem a szememnek, merthogy közel egymillió dollárból hozták tető alá ezt a "remekművet" (én egy-kétszázezer dollárnál biztos nem mondtam volna többet), merthogy olyan dinoszauruszos jelmezbe beöltöztetett színészi alakításhoz, mint amit itt láttam, még nem volt szerencsém (de írhatnám akár azt is, hogy ő még bizonyára a szerencsés színészek közé tartozott, hisz neki legalább nem kellett az arcát adni ehhez a filmhez).
A film története... hűha, na az is megér egy misét, merthogy efféléhez sem emlékszem, hogy volt e már szerencsém. Röviden: akkora egy ostobaság, hogy azt leírni sem lehet, viszont ha ki vagy éhezve egy trashfilmre, akkor ez pont megfelelő. Viszont nagyon fontos megemlíteni a film történetével kapcsolatban, hogy engem valahogy úgy a játékidő kétharmadáig kimondottan szórakoztatott, aztán volt egy erős hangulatváltás benne, ami viszont alaposan tönkretette a maradék játékidejének a hangulatát. Spoiler nélkül talán csak annyit, hogy próbált egy kissé komolyabb hangvételre váltani, ami viszont szerintem alaposan lerontotta a végső megítélésemet a filmmel kapcsolatban.
Egy efféle filmnél nem nagyon érdemes színészi alakításokról, technikai kivitelezésekről vagy érdekes történetről beszélni. Hisz egy ilyen filmbe nem ezekért a dolgokért kezd bele a néző, hisz aki ismeri Corman munkásságát, az jól tudja, hogy csupán a trash iránti vágyát fogja vele kielégíteni. Mi is így kezdtünk eme alkotásba, de a filmvégi hangulata miatt csupán részben kaptuk ezt meg.
