Silvio Amadio ötletelt, és nemcsak ötletelt, hanem papírra is vetette a film forgatókönyvét. Ami érdekes, újszerű, olyan giallo elemekkel tarkított, de mégis kicsit másfajta mozi lett. Oké, van benne vér, van benne szex, van benne egy kis misztikum és persze brutalitás, de néha mintha eltérnének a kijelölt forgatókönyvtől, össze-vissza kalandoznának a rendezésben és a színészi játékban is egyaránt.
Aldo Giordani jól fényképezett, a műfajra jellemző extreme long shot sem hiányzik, a vad ágyjeleneteknél és gyilkosságoknál az extreme close up is tökéletes. Szépen alkalmazzák a china ballt (nekem nagy kedvenc), szép színekkel operálnak szinte egész végig. Argento alkalmazta először a dutch angle stílust és technikát. Amadio jó tanítványnak bizonyult, hiszen Giordani a rendező kifejezett kérésére használta így a kamerát.
De ugorjunk neki a sztorinak!
Richard Stuart (Farley Granger) a híres regényíró, és szexi felesége Eleanora (Rosalba Neri) egy szigeten élnek, hatalmas gazdagságban és nyugalomban. Velük él az író gyönyörű titkárnője, Greta (Barbara Bouchet) is, aki hatalmas segítség a párnak. Sally (Patrizia Viotti), a pár korábbi titkárnője nem is olyan régen eltűnt, azóta sem ad életjelet magáról.
Persze, amit a pár nem sejt, hogy Greta nem szerelemből ugrálja körül a párt, hanem Sally után nyomoz titokban.
Találkozik Antonelli felügyelővel (Nino Segurini), aki elmondja neki a gyanúját, miszerint a pár ölte meg Sally-t egy szadista orgia közben.
A rendőr elmondja, hogy tudomása szerint az író és felesége ezt a brutális partyt minden évben többször is megtartják hatalmas házukban. Az orgián egy Rocco nevezetű (Petar Martinovitch) böhöm nagy fickó megfojtotta Sally-t.
Ez után a komornyik, aki mindenről tud, megzsarolja a házaspárt, akik hamar elteszik láb alól a kotnyeles és pénzsóvár férfit. A két ember tudja.
Már csak Gretát kell eltenni láb alól és minden olyan lesz, mint régen. Eleanora megbeszéli a férjével, mit tegyenek, hamar lépnek is. Elhívja Gretát és Roccót egy orgiára, azzal a tudattal, hogy ha Rocco felizgul, mindenre képes lehet.
Mi a vége? Hát mi lenne? Az orgia elkezdődik!
Ahhoz, hogy kiderüljön mi történt, meg kell nézni a filmet. Megéri, szerintem nagyon ütősre sikerült.
Jó nők, érdekes képsorok.
Brutalitás Teo Usuelli zenéjére és Francesco Groppioni taktusaira. Nem is rossz.
Avokadó chips reszelt füstölt sajttal.
Kedvenc fotelem és egy kis lime jégkockákkal.
Mint egy király.
Már csak a korona hiányzik.
