A Holtak trilógia lezáró darabja, de azért George A. Romero még többször is hozzányúl a későbbiekben is a „holtakhoz!”
Sztori!
Az élőholtak szinte teljesen eluralkodtak már az egész bolygón, és csak nagyon kevesen élték túl az apokalipszist!
Ez a megmenekült tudósokból és elit katonákból álló csapat egy elhagyatott rakétakilövő állomáson barikádozta el magát, amennyire sikerült, ahol a vezető tudós szinte megszállottan, félelmetesen groteszk kísérleteket végez azzal a céllal, hogy a későbbiekben kontrollálni tudja a kiéhezetten portyázó élőhalottakat!
A feszültség szinte elviselhetetlenné válik, különösen azután, mikor az önjelölt és kissé pszichésen zavart katonai vezető rájön, hogy néhány emberét bizony felhasználták a doktorok a zombi kísérletekhez.
Stáb!
Tom Savini a make-up department csapattal zseniális munkát végzett. A rendező ismételten George A. Romero, az operatőr Michael Gornick, a vágó Pasquale Buba és a zenékért felelős csapat vezetője John Harrison és James Beshears volt.
Színészek!
Sarah: Lori Cardille, John: Terry Alexander, Rhodes: Joseph Pilato, McDermott: Jarlath Conroy, Miguel: Anthony Dileo Jr., Logan főtudós: Richard Liberty és az „emberi” zombi (Csöpp), Bubb: Sherman Howard, aki talán a „legemberibb” karakter volt a filmben!
A filmről és hatásairól!
A film „élőhalottjai” jól és igényesen lettek elkészítve, ütősek és „életszerűek” voltak.
Itt már észlelünk jó és rossz karaktereket is, ami az előző két filmből szerintem nagyon hiányzott.
Romero már megint a „zombiknak szurkolt”, ami számomra szinte jól megszokott klisé. A film néha annyira erősen szarkasztikus, néha humoros, néha véres, és ezek kifejezetten jól adagolva, és pompásan beosztva.
Megint szűkebb a tér, teljesen klausztrofób, mint a 68-as moziban, és ez kifejezetten jót tesz az egésznek.
Kissé melankolikus, előrevetíti a kilátástalanságot, a bukást és az emberiség végét!
A katonák és a tudósok értelmetlen harca, a zombi, aki egyre jobban hasonlít egy élő emberhez, mind-mind erős társadalom kritika, amit Romero szinte vég nélkül erőltet a filmjeiben!
A dekadens emberiség vesztett. Didaktikus és antropomorf zombik, ezek okosan, de erőteljesen jelennek meg a szemünk láttára, főleg Bubb karaktere ilyen.
Érdekes módon, szerintem az egyik hatalmas varázsereje a filmnek, az nem más, mint maga a tudat, hogy ennek a csoportnak (és az emberiségnek) szinte semmi esélye a túlélésre.
Kezdetektől fogva annyi minden van ellenük ( s ők is egymás ellen), hogy lehetetlen ekkora hátrányból kikecmeregni.
Sakknyelven mondva, a játszma elveszett, a mattot hamarosan beadják!
De furcsa módon, mégis, mesteri módon keveredik a haloványan pislákoló napsütötte melankólia és a „minden mindegy” világvége hangulat.
Pedig ez nem egy „vis maior” volt, erre fel kellett volna készülni, hiszen alapjában véve előnyből indultunk!
Gore jelenetekben most sincs hiány, ezzel nincs is baj, Romero a 3,5 millió dolláros büdzsét ki is használja rendesen!
Zombiidomítás, némi humor, akció, vér, belezés és egy jó alapsztori.
Persze hibákat mindig is lehet találni, de ne legyünk szőrszálhasogatóak, mégis csak egy hatalmas klasszikusról van szó.
A speciális effektek is pompásak lettek, itt pedig hadd említsem meg Greg Nicoterót, aki itt, ebben a filmben kezdte a hosszú pályafutását!
Konklúzió!
A szentháromság végül is pompásan sikerült!
Mind a három mű mutatott valami olyat, ami addig még nem volt képernyőn.
George A. Romero a 77 éve alatt olyat adott az embereknek, ami előtt hajtsunk fejet, és egy halk köszönet a horror egyik Nagymesterének!
2017. július 16. – egy ikonnal kevesebb van a Földön!
De hála a technikának, bármikor meg tudjuk nézni bármelyik filmjét!
RIP Mr. Romero.
82 A holtak napja (1985)
A holtak napja című horrorban az élőhalottak eluralkodtak a Földön és a még életben levő maroknyi ember folyamatos harcban áll a zombikkal. Az emberek egy elhagyatott... több»
Szereplők: Adolph Caesar, Howard Berger, John Amplas, Richard Liberty, NRBQ
