Egy szörnyen rossz film

2023.09.04 17:01 Kóborló Nézhetetlen Olvasottság: <100x

1

Sokaknak csak két dolog miatt lehet ismerős az 1981-ben készített Piranha 2. - Repülő gyilkosok című förmedvény. Az egyik, hogy korunk talán egyik legsikeresebb rendezőjének, James Cameronnak ez volt az első rendezése (ami persze csak részben igaz, ugyanis a mára már Oscar-díjas rendező mindössze csupán egy hétig töltötte be itt a rendezői titulust, mielőtt kirúgták volna a stábból, de mégis úgy mutatták végül be a filmet, mintha az egészet ő készítette volna, valójában pedig a produceri feladatokat is ellátó Ovidio G. Assonitis volt az, aki befejezte a forgatást), míg a másik dolog, ami miatt ismerős lehet eme „alkotás” a filmek szerelmeseinek, hogy három évvel korábban, 1978-ban Joe Dante rendezésében készült el az első Piranha film, ami amellett, hogy igencsak szórakoztató volt, ráadásul még egészen jól is jövedelmezett anyagilag. Na de mi okozhatta akkor ezt az elképesztő minőségzuhanást egy második rész esetében? Jómagam úgy gondolom, hogy a totális hozzá nem értés. Lássuk hát, hogy milyen lett a film.

Akik látták az 1978-as Joe Dante rendezésében készített Piranha első részét, azoknak talán annyira nem meglepő, hogy három évre rá elkészülhetett a második felvonása, ugyanis ha nem is egyértelműen, de volt benne némi utalás arra, hogy miért ne készülhetne el egy lehetséges folytatás hozzá. Na mármost az első Piranha film producerei szinte azonnal elkezdtek azon ötletelni, hogy kiket bízzanak meg a folytatás elkészítésével, és hát számos név is szóba került. Ezek közül a legérdekesebb maga Joe Dante neve volt, de ő végül nem vállalta el a felkeresést, ugyanis már egy másik produkcióhoz leszerződött, így kerülhetett végül a rendezői székbe Mr. Dante egyik korábbi munkatársa, Miller Drake. Viszont eme készülő produkció finoman szólva sem volt problémamentes. Az első komolyabb gondot maga a film forgalmazója, a Warner Bros. okozta, vagyis pontosabban az egyik akkori vezetője, aki kimondottan szerette volna, ha a folytatásban a piranhák már repülni is tudnának. Na ez komoly kihívásokat szolgáltatott a film forgatókönyvíróinak, merthogy ilyen képességgel finoman szólva is elég nevetséges összhatást kelthetnek majd a produkciójuk szörnyei. Talán pont emiatt éreztem azt, hogy egy ilyen kérés (utasítás) miatt egyáltalán nem tudtak egy épkézláb történetet összehozni itt a forgatókönyvírók, és mintha hagyták is volna az egészet a fenébe. Amolyan rögtönzések egész kavalkádja lett a Piranha 2. - Repülő gyilkosok. Persze a trash rajongók egy igazi gyöngyszemként tisztelhetik eme produkciót, hisz valóban elképesztően sok ostobaság található a film történetének csúfolt valamiben.

Egy másik igencsak komoly akadálya is volt ennek a produkciónak, miszerint nemcsak hogy aprópénznek számító összeget biztosítottak az elkészültére, de még a stáb legtöbb tagjának a hozzáállása is igencsak gyengén szerepelt (minderről sok interjút halhattunk James Camerontól). Tehát költségvetésileg igencsak behatárolt határokon belül mozoghatott a stáb, ami szinte mindenen meglátszódott, kivéve egyetlen dolgon, és számomra ez volt ennek a filmnek az egyedüli pozitívuma, a sminkesek munkája. Merthogy egy ilyen minőségű filmhez képest messziről csak őket tudom dicsérni. Mindezek mellett még a film történetvezetése sem lett lebilincselő, de annál inkább unalmasabb. A feszültségteremtését pedig az ostoba történet teszi tönkre, és persze a pocsék színészi alakítások. Mindezek után nálam eme produkció még az egy csillagot sem éri el, bőven a nézhetetlen kategóriába sorolnám.