Ismételten egy olyan filmet választottam megtekintésre, amely már igencsak régóta szerepelt a megnézendő filmek listáján nálam, bár ez esetben nem volt teljesen ismeretlen számomra eme produkció, ugyanis még a vhs-korszak idejében volt már hozzá "szerencsém" (bár ennek már közel 30 éve). Tehát gondoltam nosztalgiázok egy jót jelen filmünkkel (bár azért annyi még rémlett a filmből, hogy messze nem egy minőségi darab, de hogy mennyire is lehet szórakoztató, arra már nem emlékeztem). Lássuk hát, hogy mit is tartogat a Diáklányok és a pokolfajzat című film a nézőjének.
Jelen filmünk zsáneri besorolása, valahol a slasher és a démoni megszállós horrorok közé tehető. Ha ehhez még hozzáadjuk a helyszínéül szolgáló erdős vidéket, akkor sokunk talán az Evil Dead című horror klasszikust említenék meg, mint hasonló koncepcióként működő produkció (na de jelen filmünk szinte minden téren messze-messze elmarad, a Sam Raimi által rendezett 1981-es Gonosz halott klasszikusától), merthogy a John McBrearty rendezésében elkészített Diáklányok és a pokolfajzat egy igazi Zs kategóriás alkotás, amelynél már az első perceinél érezhetjük, hogy olyan alacsonyan volt a gyártási összeg, hogy abból csak a zsenik tudnának egy épkézláb filmet összehozni. Ilyen filmek esetében már csak az szokott a legégetőbb kérdés lenni számomra, hogy mindezzel mennyire voltak tisztában a készítők, és hogy e feltételek mellett is ragaszkodnak e majd ahhoz, hogy egy komolyan vehető alkotásként kezelhessük a filmjüket, vagy inkább elmennek szándékosan a trash irányába vele. Nos véleményem szerint a legnagyobb gond John McBrearty filmjével az volt, hogy a nehezebb utat választotta, miszerint hogy nem a trash kategóriát célozta meg, és inkább megpróbált egy olyan horrorfilmet összehozni, amiben igencsak kevés értékelhető dolgot fedeztem fel.
Már maga a történetet sem mondanám acélosnak, bár mentségéül szolgáljon az, hogy eme zsáneren belül, nem minden esetben szükséges egy jól összerakott sztorival elkápráztatniuk a nézőket, bőven elegendő az, ha az egyszerűsége mellett, szórakoztató, vagy izgalmas tud majd lenni. A baj csak az, hogy jelen filmünk nem igazán tud szórakoztató, sem pedig izgalmas lenni. Merthogy szórakoztatás gyanánt mindez kimerül annyiban, hogy pár diáklány azzal próbálja majd meg szórakoztatni a nézőt, hogy olykor hiányos öltözékben billegtetik magukat (és jelen filmünkben ez a legpozitívabban értékelhető dolog). Ugyanis a film férfi karakterei olyanok, amik után a néző inkább azt fogja kívánni, hogy bárcsak inkább több diáklánnyal töltötték volna fel az ő szerepeiket is. Merthogy szinte egytől-egyig teljesen feleslegesek, sőt, sok esetben inkább hatnak még irritálóan, mint bármennyire is szórakoztatónak. Ezek után már szemernyi kétsége sem lehet a film nézőjének arról, hogy a történet démoni megszállót gyilkosát sem sikerült a készítőknek megfelelően jól kivitelezniük. Tehát sajnos a film sem humor, sem brutalitás terén nem tudja elérni még a gyenge színvonalat sem, nálam is csupán a nosztalgiaérzés menti meg a nézhetetlen kategóriától.
