2023.12.26 12:22 Kóborló Olvasottság: 259x
1

Karácsonyi őrület

Két karácsonyi látogatás közt keresgéltem valami karácsonyi tematikájú horrorfilmet, és hát így futottam bele Joe Begos rendező új filmjébe, a Karácsony, véres karácsonyba (amelynek az előzetesével többször is találkoztam így az ünnepeket előtt egy magyar horrorfilmes streamingszolgáltató kínálatában), és hát gondoltam, teszek is vele egy próbát, főleg a rendező kiléte miatt (de rá még visszatérek a későbbiekben). Lássuk hát, hogy milyen is lett jelen filmünk!

Már a film előzeteséből lerítt, hogy egy őrült kis produkcióhoz lesz szerencsém, amely nem igazán fogja majd vissza magát a legtöbb területen. Továbbá egy másik dolgot is igencsak erősen sugallt még jelen produkciónk előzetese, miszerint hogy kellően pörgős lesz a cselekményvezetése. Ráadásul ha ez nem lett volna még elegendő számomra, akkor szintén még a film előzetesében látható volt az is, hogy annak a Joe Begosnak köszönhető a rendezése, akinek már egy korábbi filmjéhez volt szerencsém, méghozzá a 2019-es Veteránkocsmához (amelyet jómagam még anno az angol címén láttam, aminek az egészen kreatív VFW címet adták), amely kimondottan szórakoztatóra sikeredett, még a hibái ellenére is. Mindezek ismeretében tehát kijelenthettem, hogy jelen filmünknek sikerült alaposan felkeltenie az érdeklődésemet, és csak remélni tudtam, hogy nem okoz csalódást majd.

Karácsonyi őrület

Miután megnéztem a filmet, egy igencsak érdekes helyzet állt elő, ugyanis amikre elöljáróban számítottam az előzetese alapján a negatívumaiként, azok váltak inkább a pozitívumaira, és amit elöljáróban gondoltam pozitívumaiként, abban csalódtam egy kissé vele kapcsolatban.

Az előzetese alapján egy igencsak vérbő és rengeteg gore jelenettel megspékelt alkotás benyomását keltette előjáróban a film (amit a megtekintése előtt én inkább a negatívumok közé soroltam volna), de szerencsére egyáltalán nem csak erről akart szólni az egész film. Persze azért nem létezik olyan magyar tévécsatorna, mely fő műsoridejében le merné adni jelen filmünket, mert hát azért akad benne egy-két merészebb, bevállalósabb jelenet is, amely szigorúan csak a késő esti műsorsávban találná meg maximum a helyét, továbbá a nyelvezete sem igazán finomkodik. Eme brutális és vérbő jelenetek erejét sok esetben némileg tompították a film megvilágításával. Ugyanis vagy félhomályban, vagy a karácsonyi izzók sokszínűségének a segítségével világítják meg ezeket a készítők a nézőknek. Viszont a trágár párbeszédek úgy repkednek a mindössze alig másfél órás játékideje alatt, mint egy Tarantino-filmben (talán ezt egy kicsit túl is tolták a készítők, de erre azt mondtam magamban, hogy ez legyen a legnagyobb gondom majd a teljes műsorideje alatt). Viszont egy gondolat erejéig még mindenképp érdemes visszatérni a film megvilágítására. Ugyanis az már Joe Begos korábbi filmjénél, a Veteránkocsmánál is feltűnt, hogy mindez mennyire szerves részét képviseli a két film hangulatvilágának. Az erősen szétszűrözött képi világ mindkét film esetében képes volt egy igencsak egyedi hangulatvilágot megteremteni, amik miatt emlékezetesek tudnak majd maradni számomra ezen alkotások.

Na de térjünk át arra, amit előjáróban az előzetese alapján mindenképp a pozitívumai közé soroltam volna, az pedig a pörgős cselekményvezetés. Vagyis pontosabban csak a pörgős cselekményvezetése lett volna, ugyanis fura mód némileg ebben csalódtam kissé, merthogy egyáltalán nem csapnak a lovak közé a téren, merthogy legalább a film rövidke másfél órás játékidejének a közepéig kell várnunk mindezzel, persze utána bőven kárpótolják a készítők a nézőket. Ezzel persze egy pillanatra sem állítom azt, hogy a film cselekményének az első fele felesleges lenne, ugyanis itt láthatjuk a főhősünknek kikiáltott Riley Dandy színésznőt, aki szinte sziporkázik a szerepében (bár mindezek ellenére mégsem került annyira közel a szívemhez, hogy igazán izgulni tudjak majd érte, de ez főként nem az alakítása miatt történt, hanem mert olyannak írták meg a karakterét, amilyennek). Vannak még fontosabbnak vélt karakterek a filmben, mint például a filmbéli Robbie karakterét alakító Sam Delich, de eme történet leginkább a már fentebb megemlített színésznőre és annak őrült harcára fókuszált leginkább. Eme harc, mint ahogy egyes véleményezők meg is említik vélemények formájában a film alatt, hasonlít némileg az első Terminátor jeleneteire, amellyel teljesen egyet is értek, bár azért itt egy percre sem sikerült annyira elkapnia a rendezőnek azt az érzést, hogy a főhősnőnk mennyire is lenne esélytelen az őt terrorizáló robottal szemben.

Mindent egybevéve egy igencsak tűzrőlpattant kis film született meg a Karácsony, véres karácsony személyében, aminek elsősorban a hangulatával sikerült engem megragadnia, ezért jár is főként tőlem a négy csillag rá.

horror

Karácsony este van, és Tori csak le akarja magát inni és bulizni, de amikor egy közeli játékboltban a robotmikulás megőrül, és féktelen gyilkolászásba kezd a kisvárosban,... több»

1