Nagyon vártam ezt a sorozatot, mert nagy kedvencem a téma, de felemás érzéseim lettek végül. A készítők miatt mindenhol Az elit alakulattal állítják párhuzamba, de óriási különbség, hogy az Ambrose-könyv emberek csoportjának sztoriján keresztül mutatja meg a nagy képet, míg A levegő urai egy az eseményeket leíró, átfogó hadtörténeti munka, ami visszaemlékezésekkel van fűszerezve. Emiatt vaskos hátránnyal indultak a készítők, és nem igazán tudom eldönteni, hogy mit is akarhattak kihozni belőle. Kiválasztották a véres 100-asokat a fókuszba, de hiába használták fel Cleven, Egan, Crosby, Rosenthal visszaemlékezéseit, alig tudtunk meg valamit róluk.
Nagyon döcögött a sztori, nekem hiányzott egy alapozó rész, ahol legalább a kezdeti csapatot bemutathatták volna rendesen, mert úgy kezdtek hullani az emberek, hogy sok névhez még arcot sem tudtam kötni, nemhogy történetet. Túlságosan dokumentumfilmszerű lett a sorozat, ahol a szereplők díszletként szolgáltak az események elbeszélésében. Önmagában ez nem lenne baj, csak kellene hozzá egy olyan forgatókönyv, ami segíti kapcsolódni a nézőt, és pont ebben a leggyengébb a sorozat. Remek példa erre pihenőtábor, amit tökéletesen ábrázoltak, csak éppen a miértek és hogyanok nem lettek kifejtve, pedig a hajózók mentális egészségéről egész fejezetek szólnak a könyvben.
Mindeközben a hangulatra, az ábrázolásra nem lehet panasz, a korszellem jól átjön, jók a ruhák, a díszletek, szerintem a casting is jól sikerült, és a CGI sem ugrik le a képernyőről. Külön tetszett, hogy a repülési szakzsargonra odafigyeltek. A szezon közepére aztán kikristályosodik, hogy kiket szántak főszereplőnek, de onnantól meg az események három szálon futtatása a korábbiakhoz képest hatalmas időugrásokkal kombinálva teljesen ütemtelenné teszik a történetet. A végére ezt sikerült még tetézni a Tuskegee pilóták teljesen felesleges idecitálásával, Rosie funkciótlan sétájával a koncentrációs táborban, a németek ábrázolása és a hadifogolytábor felszabadításának ábrázolása pedig agyoncsapta számomra az összes addigi realizmust. A realizmust, ami pedig az egyetlen igazi vezérelvnek tűnt addig. Mereven ragaszkodtak a valósághoz, még azon az áron is, hogy sok sehova sem vezető szál, pár percben megismert majd elfelejtett karakter azért szerepelt, mert a valóságban is így történt.
Összességében közepesnél jobbat nem érdemelne a sorozat, de egy csillag jár pluszban a próbálkozásért, mert annyira kevés ilyen témájú film/sorozat van mostanában.
59 A levegő urai (2024)
A Donald L. Miller azonos című könyve alapján és John Orloff forgatókönyvével készült Masters of the Air a 100. bombázócsoport (a „Véres Század”) tagjainak sorsát követi,... több»
Szereplők: Austin Butler, Barry Keoghan, Bel Powley, Freddy Carter, Fionn O'Shea
