Ez egy nagyon jó koncepció nagyon gyenge felhasználása. Története kicsit gyerekes, de szórakoztató, karakterei egyszerűek, és színészei nem túl erősek. Mondhatni, egy átlagos sci-fi feldolgozás ez, enyhén izgalmas alapsztorival és kiszámítható történetvezetéssel. Az igazi probléma ott van, hogy ez az űrlényes, testrablós narratíva kiváló lett volna az emberi érzelmek és az emberi magatartás elemzésére. Lett volna hely itt filozofálni vagy érdekes morális kérdésekkel dobálózni, és a sorozat majdnem bele is megy ezekbe, de végül csak egy CGI-al megálmodott inváziósztori marad, ahol pont a karakterek a leghiteltelenebbek.
A sorozat azzal kezdődik, hogy parazita űrlények érkeznek a Földre, és átveszik néhány ember testét. Bár egy ilyen esemény az egész világot érinti, itt csak Dél-Koreára fókuszálunk. Főszereplőnkkel is ez történik, azonban parazitája nem tudja teljesen irányítása alá venni a lányt, így egy hibrid alakul ki, ami szinte egy az egyben a Venom története is lehetne. Ezt követően egyszerre próbálnak meg szembeszállni a többi parazitával és az őket vadászó katonai erőkkel is.
Egy ilyen történetben annyi lehetőség van, hisz megismerhettük volna az idegen kultúrát és gazdatestükhöz való hozzáállásukat, illetve tök izgalmas vitát indíthatott volna a sorozat az emberség és az érzelmek mibenléte felől, a paraziták ugyanis ebből kimaradnak (vagy mégsem? a sorozat ezt nem tudja eldönteni). De nem, az epizódok nagy része menekülős jelenet vagy nem túl jól kivitelezett akció, ahol szereplőnk feje átváltozik polipszörnnyé, és összevissza lóbálják csápjaikat, olyan gyorsan, hogy nem is értjük, mi történik pontosan. Első pár jelenetben ez egész látványos és ijesztő, a sorozat vége felé elveszti hatását.
A színészek kimondottan gyengék, de elfogadom, hogy ez valami kulturális különbség is lehet. Mindenki túljátssza a szerepét, és folyamatosan elmagyarázza a történetet vagy, hogy épp mire gondol, mintha a nézőközönség hatéves lenne. Ez már-már karikaturisztikus hatású egy ponton, és nem tudom, egy komoly drámát vagy valami mást nézek. Másrészt meg rengeteg fura dolog történik, pl. az elit katonai alakulatot egy látszólag 27 éves hisztis lány vezeti, és katonái többször is őrizetlenül hagyják az adott dolgot, amit meg kellett volna védeniük. Ugyanakkor a sorozat nem spórol a szereplőkkel, és néha van mersze megölni mellékkaraktereit. Pár harc meglepően brutális és velős, és legalább lehet szorítani szereplőinknek. A fura csak az, hogy a sorozat egy-egy szereplő halála után két epizóddal meséli csal el az adott ember háttérsztoriját. Nem annyira értem, mért csak utólag adnak érzelmi töltetet ezeknek a figuráknak, de ez legyen a rendező titka.
Főszereplőnk alig csinál valamit, és inkább elszenvedője az epizódoknak. Meglepően keveset kommunikál parazitájával, így az egész koncepció kicsit kihasználatlan. Meg nem nagyon értem, hogy egy-egy csápos lény miért tudja mindig legyőzni a háromcsápos ellenségeket. Az antagonista motivációja szintén sántít, többször említi, hogy egy nagy rendszer vezetője akar lenni, és az elnök helyét akarja átvenni, de sosem tudjuk meg, mi készteti erre, vagy mért jó neki az egyáltalán. Plusz ezek a lények nem tudnak szaporodni, és elvileg nincsenek érzelmeik, szóval akkor mi a célja ennek a létformának egyáltalán? Azt akarja mondani a sorozat, hogy az emberek lelke befolyásolta őket a rosszra? Érdekes gondolat, kár, hogy nincs kifejtve.
A sorozat történetének eleje bukdácsol a legtöbbet, később a karakterek végre motivációt kapnak, de így is elég kiszámítható majdnem minden. Lezárása viszont katartikus, és nem hagy sok elvarratlan szálat, csak azt az érzést, hogy mennyivel több lehetett volna ez, ha nem csak egy anime szagú invázió filmet forgattak volna.
36 Paraziták: A szürkeség (2024)
Az emberek egy csoportja háborút vív az ismeretlen parazita életformák növekvő gonoszsága ellen, amelyek emberi gazdatestekből élnek, és arra törekszenek, hogy növeljék... több»
