Történet nélkül

2024.07.14 19:15 kabel Olvasottság: 742x

5

Szükség volt erre a filmre? A Quiet Place előzményfilm sajnos meglepően üresnek hat. Nem egy akció vagy horror, nem színesíti a mitológiáját a világnak, nem mutat új vagy meglepő pillanatot egy földönkívüli invázióról. Ehelyett egy visszafogott, személyes drámát taglal egy nem konvencionális főszereplővel. Egy olyan sztori ez, ami a franchise szörnyeit nagyon ki sem használja, inkább egy tragédiát láttat, ami sajnos nem lett kibontva eléggé, hogy érzelmileg kötődni tudjunk a szereplőkhöz.

Alapvetően bátor döntésnek tartom, hogy a főszereplő egy halálos betegségben szenved, és az invázió lényegében az utolsó útja és bakancslistája. (Ez nem spoiler, a film első jelenete ezzel kezdődik.) Szerintem ez egy érdekes filmötlet, csak nem ennek a történetnek. Egy olyan karakter, akiről tudjuk, hogy nem jut ki a szörnyfilm végén, egyszerre izgalmas kifordítása a zsánernek és kilógó eleme a sztorinak, hisz a narratív feszültség mindig másokról kell hogy szóljon. Ezt a rendező egy másik karakter bemutatásával oldotta meg, aki sajnos annyira sekélyes és üres volt, hogy tényleg még a nevét is alig tudnám felidézni. Kapcsolatuk érdektelen, két egydimenziós figura csapongása és folyamatos bajba kerülése nem hatott túl érdekesnek, tekintve, hogy a szörnyek belső mechanikája is folyamatosan változik.

Van, hogy a légzést is meghallják, máskor egy ezer embernek kell egyszerre sétálnia, hogy észbe kapjanak, aztán néha hallják, ha vízbe lépsz, néha nem hallják, hogy ott vagy 20 centire tőlük. Nagyon ijesztő és romboló szörnyek, de az, hogy mindig változik, mi miatt bukkannak elő, inkább a gyengébben megírt jelenetekre hívta fel a figyelmet. Még mindig nem világos számomra, miért tudnak ezek a lények lenyelni egy tanklövést, vagy mért olyan nehéz egyszerűen csak elcsalni őket két helikopterrel, hogy a civileket gond nélkül kimentsék.

Akad számos érdekes pillanat, helikopterről hangosbemondóval irányító katonaság, a csendes menetelése az embereknek, a hidak felrobbantása és a hang nélküli New York mind meglepő és egyedi volt. Egy zsongó és hangos város elcsendesedése a túlélés reményében szimbólum lehet annyi mindenre, csak a film egy nem túl érdekes sztorira használja ki.

A narratíva sokszor visszaesik a tipikus klisékbe is. Fogalmam sincs, miért mentik meg a macskát a vadabbnál vadabb szituációkból, vagy miért változik percenként, mit gondolnak hangnak a lények. Nem értem, a főszereplők miért maradnak egymás mellett, hisz céljaik totál eltérőek. Miért nincsenek ezek a szereplők jobban kibontva? Ezek a dolgok nagyon visszahúzzák a film eredeti történetmesélését, és egy olyan sztorit adnak át, ami egyszerűen nem túl érdekes. Az izgalmas részek mesterkéltnek hatnak, az érzelmesek túl vékonynak.