Üresjáratnak érzem ezt a részt. Olyan 'mintha kapnánk is valamit, meg nem is' érzésem van. Az elején Wendy elindul, hogy megmentse Joe-t, a bátyját. Sikerül is (lefejezi a négy lábon járó idegent), de mindketten megsérülnek.
Morrow is ott sertepertél még a hajón. (Hitetlenkedik, mikor látja a két szintetikust gyerekként viselkedni. Letölti a hajó adatbázisát. Kirsh megérkezésével azonban megpattan.) Kavalier az idegeneket a szigetére szállíttatja, és fontosabbnak érzi az alient (sok-sok pénzt hozó biofegyvert, a rész végén Kirsh megkezdi a kísérletet.
Egy arctámadóból kiszedett embriót raknak egy tüdőbe...) mint az eddigi emberagyú kiborg programját. Kap egy fókuszt a kiborgcsapat és Morrow is. A csapatban kezdi felütni a fejét a széthúzás. Az egyik csaj Wendy helyére pályázik "mint apuci kedvence", a másikat meg stresszelte a csápos szem (már-már páncélba zárt szellemi masságok...). Az egyik fickót meg Morrow próbálja "befűzni". (Gondolom, rajta keresztül akarná majd visszaszerezni a mintákat.) Kapunk pár infómorzsát. Morrow volt a biztonsági tiszt a Maginoton. Mintha egy kis bűntudat (nem biztos...) azért gyötörné, amiért a parancsot követve hagyta veszni a legénységet, akikkel 65 évig volt küldetésben. Megtudjuk, hogy egy holdon gyűjtötték be a tojásokat. Az a Yutani, aki őt elküldte, már meghalt, és az unokája a góré... Mivel nincs egészen tisztában az elmúlt évtizedekkel, infót gyűjt, és az alient az életművének nevezi (Covenantos utalás :)). Összegezzünk. Töltelékrésznek megfelel. Nem túl eseménydús. Egy helyben toporgunk, és kevés újdonságot kapunk.
