Örök téma a filmekben: robot kontra ember. Timothy Bond rendező és Jonathan Glassner forgatókönyvíró filmje... A trükkfelvételek az akkori kornak megfelelőek, így azzal nem lehet vádolni Bondot, hogy ne használta volna ezeket megfelelően. A színészi játék is megfelelő volt, sőt, a kilencvenes évek sztárjai játszották el a főbb szerepeket, és nem is rosszul, így ezzel sem lehetett nagy probléma.
Természetesen a "low budget" itt is nagyon rányomta a bélyegét a filmre, sőt, ez is nagyon "TV-szagú" lett; ez egy kis negatívum, de persze jelen részünk nagyon is nézhető lett, sőt... Sofia Shinas, a gyönyörű "robotnő" mondata Franknak (William Sadler), hogy minden igényt ki tud elégíteni... Teszi ezt teljesen meztelenül... Szóval a sztori pár szóval: hősünk, Frank Hellner (William Sadler), aki a Remény rabjai filmből is lehet ismert, egy autóbalesetben megsérül, és tolókocsiba kényszerül.
Ám megpróbál teljes életet élni, így eljár gyógytornára is, ahol a csinos Rachel Rose (Nancy Allen) keze alatt végzi rendületlenül a gyakorlatokat! Ám az egyik nap a főnöke, Rogers (Tom Butler) felajánl neki egy lehetőséget, mégpedig hogy egy kísérleti robotot hazavihet, és otthon kell letesztelnie, hogyan működik a mindennapokban. Rövid hezitálás után Frank hazaviszi a robotot, a gyönyörű Valerie 23 nevű friss fejlesztésű robotlányt! (Sofia Shinas) Valerie nem tétlenkedik, vacsorát főz, beszélgetést generál, igazi könnyei vannak, és érzései, ami Franket kissé zavarja... Ám pár nap után Frank éjszakára is igénybe veszi a robot úgymond "szolgáltatásait", és innentől kezdve a felállás kettejük kapcsolatában megváltozik. Ráadásul eközben Rose elhívja randira Franket, aki már régóta, persze titokban, szerelmes Rose-ba, és a férfi elfogadja a meghívást! Ám a randijukon megjelenik a féltékeny Valerie, és majdnem lelöki egy szikláról a teljesen megrémült Rose-t! Ám Frank kikapcsolja a zsebében lévő távirányítóval, és nemsokára a robotot visszaviszik megsemmisítésre a laborba, ahol Frank is dolgozik. Innentől pedig Valerie a kezébe veszi a dolgokat! Nem lőném le teljesen a filmvégi csavart; oké, persze van egy kis izgalom és tanulság, hogy hogyan is viszonyuljunk egy géphez! De a film csúcspontja (nekem) akkor is Sofia Shinas hálóruhás jelenete... Jöhet a következő rész!
