2025.12.27 22:41 Jazzmind Olvasottság: <100x
0

A barátság ereje

Sorozat tekintetében kissé le voltam maradva, ezért részben tudatos döntés volt, hogy elkezdtem megnézni ezt a sorozatot, ugyanis szerettem volna megérteni, milyen hatással lehet egy 16 év alatti gyerekre, hiszen ma már nem ritka, hogy általánosiskolás korban is sokan nézik. Összességében azt mondhatom, hogy a sorozat nagyon klassz, izgalmas és jól felépített, a karakterei pedig kifejezetten szerethetőek.

Az egyik legnagyobb erőssége, hogy fokozatosan bontja ki a szereplők egyéni élettörténeteit, különösen családi és érzelmi szempontból. Nem idealizálja a gyerekkort. Megjelennek benne az elhanyagoltság, a válás, a hiányzó szülői figyelem és az ebből fakadó bizonytalanságok is. Pszichológiai szempontból különösen érdekes, ahogyan a barátság működését bemutatja. Látszik, mennyire fontos a gyerekek számára az elfogadás, az összetartozás és az, hogy legyen egy biztonságos közeg, ahol önmaguk lehetnek. Ezek nagyon fontos értékek, és ebben a tekintetben a sorozat kifejezetten pozitív üzeneteket közvetít.

A barátság ereje

Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, hogy vannak benne kifejezetten lélekre terhelő, félelmet keltő jelenetek, veszteségek és traumák, amelyek egy érzékenyebb vagy fiatalabb gyerekre erősen hathatnak, ezért kisebbeknek én nem ajánlanám. A karakterek közül különösen érdekes Eleven (Tizenegy, Tízi) figurája, aki a traumafeldolgozás, a kötődési nehézségek és az identitáskeresés szempontjából is sok réteget hordoz, míg Mike, Dustin és Lucas különböző személyiségtípusokat képviselnek: az empatikus vezetőt, a humorral védekező gyereket és a racionálisabb, óvatosabb barátot. Ezek a különbségek jól mutatják, hogyan egészíthetik ki egymást egy baráti közösségben.

A felnőtt szereplők sem egysíkúak. Joyce túlféltő, mégis mélyen szerető anyaként, Hopper pedig sérült, de fejlődni képes apakarakterként jelenik meg. Külön izgalmas a korszakválasztás is, a '80-as évek hangulata, zenéi, játékai és technológiája nosztalgikus keretet ad a történetnek, miközben jól érzékelteti, mennyire más volt akkor a gyerekkor, kevesebb digitális ingerrel, de több személyes kapcsolódással.

A kutatóintézet világa már inkább a fikció terepe, ahol a tudomány és a hatalom veszélyes összefonódása jelenik meg, sok elképzeléssel a valóság határán túl. Érdekességként számomra az is pluszt adott, hogy utánanéztem: Mike megformálója, Finn Wolfhard a való életben is zenész, ami jól illik a sorozat kreatív, alternatív hangulatához.

Összességében a sorozat értékes, gondolatébresztő és érzelmileg erős alkotás, amely sok fontos témát érint, de pont ezért nem mindegy, milyen életkorban találkozik vele egy gyerek, és jó, ha van mellette egy felnőtt, akivel beszélni tud róla.

dráma | fantasy | horror | misztikus | sci-fi | thriller

Hawkins városában különös események veszik kezdetüket. Egy srácot kis híján végzetes baleset ér, egy titokzatos lány azonban megmenti az életét, aki mintha nem is evilágból... több»

0