Szép kis film, de sok újdonságra, eredeti ötletre nem érdemes számítani. Majdnem dokumentarista hozzáállású filmezés, egyoldalú figurák és egy egyszerű, egyenesen haladó cselekmény jellemzik a mozit. A muszlim indiaiak egy valóban érdekes kérdéssel küzdenek a történetben, de lehet, hogy a több mint kétórás film kicsit túl hosszúra sikerült, pláne a számos erőltetett zenei aláfestéssel. De egy korrekt bírósági film ez, pár erős jelenettel és nyugati filmkészítéssel.
A film a muszlim indiaiak dilemmája körül forog: mennyire összeegyeztethető a Sharia törvénye az ország szekuláris bíróságával? Főszereplőnk, Shazia Bano eleinte boldog házasságban él férjével. Azonban - rövid elhidegülés után - férje egyszer csak egy új feleséggel toppan be. Shazia élete egyre feszültebbé válik, végül szüleihez menekül, férje a Sharia keretein belül felbontja házasságukat, de nem fizet gyermektartási hozzájárulást. Shaziától elfordul a közössége, elkeseredettségében a vallási vezetőkhöz fordul, majd a bíróságra megy. A film ezt követően egy bírósági tárgyalásos drámává válik, számos érvelést és dialógust hallunk, és akad itt érdekes mondóka, ahol ügyesen keverednek érzelmek, a vallás és a szekuláris jog. Mindkét fél szépen keveri ezeket a saját érdekeit szolgálva, és ha bírjuk a jogi filmeket, akkor akad itt bőven tartalom, ami tetszeni fog.
Nyugati szemmel persze szürreális a szituáció, és könnyű rámutatni, hogy a Korán a hibás mindenért, hiszen pont ezért kell elválasztani jogainkat a vallásunktól, bármennyire is nehéznek tűnik. Az érdekesség itt pont az, hogy Shazia a film legvallásosabb embere, így ő lepődik meg a legjobban a vallásos oldalról érkező támadások miatt. Ez a film legizgalmasabb része, hiszen férje muszlim jogok megsértéséről beszél, és ennek az érvnek jogi megtámadása jóval nehezebb, főleg ha hiszünk a vallás emberek feletti kvalitásában. Ezért is tartott évekig csatájuk.
Jó volt megismerni a történelem egy pillanatát egy ilyen érdekes helyszínen. A film tempója kissé lassú, és zenéje messze a legzavaróbb eleme, nagyon erőltetett módon próbálja manipulálni a nézőt, mintha túl ostobák lennénk a történet megértéséhez. A mellékkarakterek is elég egyoldalúak, és kicsit az az érzésem, hogy a film sem a teljes képet rajzolta fel nekem. De egy érdekes bírósági tárgyalásos dráma volt, még ha nem is Sorkin írta a monológokat.
85 Haq (2025)
Az 1980-as évek Indiájában Shazia Bano bíróságra viszi férjét, amikor az magára hagyja őt és gyermekeiket. Ezzel országos vitát robbant ki a hitről, a nők jogairól és az... több»
Szereplők: Yami Gautam, Emraan Hashmi, Sheeba Chaddha, Dan Husain, Aseem Hattangadi
