Kutyásként vannak filmek, amelyekhez eleve kevesebb védelemmel ülök le. Pontosan tudom, milyen az, amikor egy állat annyira része lesz az életednek, hogy már a legtermészetesebb hétköznapi mozdulataidban is ott van. Ahogyan helyet hagysz magad mellett, ahogyan meghallod, hogy felkelt, ahogyan indulás előtt automatikusan keresed a tekintetét, és ahogyan egy idő után már a csendjéből is tudod, hogy valami nincs rendben. Ha megengedjük magunknak ezt a közelséget, a kutyánk családtaggá válik, és számomra ez a felelős együttélés magától értetődő része. A vadon szíve éppen ezen a ponton talált el.
Hirdetés
Adott egy ember és egy kutya, akiknek egy repülőgép-szerencsétlenség után életben kell maradniuk a vadonban. Ismerős túlélőfilmes alaphelyzet, amelyből könnyedén lehetne akadályokkal kipipált kalandot készíteni. Engem azonban végig az érdekelt leginkább, hogy mit jelent ez a két lény egymásnak. Mennyit számít egy pillantás, egy érintés, a másik közelsége akkor, amikor minden következő lépés erőfeszítés, amikor már alig marad valamid, de valaki még mindig számít rád. A film egyik legnagyobb erénye, hogy időt ad ennek a kapcsolatnak. Egészségesen lassú a tempója, és hagyja, hogy nézzük őket, figyeljünk rájuk, és a saját ritmusunkban kerüljünk közel hozzájuk. Egy ilyen történetben a megállásnak is súlya van. Érezni kell a fáradtságot, az út hosszát, a bizonytalanságot, és közben azt is, milyen megnyugtató tud lenni, ha a másik ott fekszik melletted. Aki élt már együtt kutyával, annak ezt aligha kell külön elmagyarázni.
A gyönyörű fényképezés pedig olyan teret ad mindehhez, hogy időnként egy lenyűgöző természetfilmben éreztem magam. Jó elidőzni ezeken a képeken, befogadni a tájak nagyságát, majd meglátni bennük ezt a két apró, sebezhető alakot. A természet szépsége és a kiszolgáltatottságuk egyszerre van jelen, és ettől minden közösen megtett méter többet jelent. Nézőként gyönyörködünk abban a világban, amelyen nekik valahogyan át kell jutniuk.
Brad Pittet pedig tényleg bármeddig tudnám nézni. Van valami jóleső erő abban, ahogyan jelen van a vásznon. Elhiszem neki a tapasztalatot, a fáradtságot, a fájdalmat, de a gyengédséget is, a kutyájához forduló ember mozdulatait, az odafigyelést, amelyet már annyiszor gyakorolt, hogy ösztönössé vált. Itt különösen sok múlik azon, hogy ezt a kötődést hitelesnek érezzük, és Pitt mellett egy pillanatig sem kérdés, hogy ez az állat az életének egyik legfontosabb szereplője.
És ott van Odin. Fantasztikus. Figyelem, ahogyan néz, vár, közel marad, reagál, és közben egyre jobban féltem. Önálló jelenléte van, saját sebezhetőséggel, akarattal és kitartással. A kettősük attól rezeg ennyire jól, hogy mindkettejükért külön is aggódom, miközben szinte lehetetlenné válik külön gondolni rájuk.
A kölcsönös önfeláldozás ábrázolása érintett meg a legmélyebben. Az, hogy újra és újra egymás felé fordulnak akkor is, amikor már a saját életben maradásukhoz is alig van erejük. A másikért még megpróbálják, még felállnak, még mennek, még kitartanak egy kicsit. A gondoskodásnak ez a formája kutyásként nagyon is ismerős. Amikor valami fáj neki, benned is összerándul valami, és gondolkodás nélkül átrendezed érte a napodat, az életedet, mindent, amit addig fontosnak tartottál. Aztán egy nehéz pillanatodban odajön, hozzád simul, és a maga módján ugyanilyen természetességgel teszi meg érted azt, amire képes.
Ezért volt számomra olyan erős a film lezárása is. A végére mindaz, amit a közös útjuk során láttunk, különös súlyt kap. A szeretethez hozzátartozik annak a felelőssége is, hogy a másik sorsa érdekeljen bennünket akkor is, amikor már a saját félelmünk töltene ki minden gondolatot, hogy azt akarjuk, neki legyen még tovább, legyen biztonsága, legyen helye a világban, legyen, aki vigyáz rá. Ebben van valami rettenetesen fájdalmas és valami nagyon szép.
Ez a film nekem visszaadta a kutya-ember kapcsolatban felbukkanó apró dolgok teljes súlyát, és emlékeztetett rá, mekkora ajándék, hogy egy másik élőlény mellettünk érzi magát otthon, hogy mi neki társ vagyunk.
85 A vadon szíve (2026)
Egy volt különleges műveleti katona és nyugdíjazott harci kutyája az életben maradásért küzd, miután katasztrofális repülőgép-szerencsétlenséget szenvednek az alaszkai vadon... több»
