A boldogságvirág

Egy cikk ajánlotta valami top 10 alulértékelt de szuper jó sci-fi listában. Ebből sokkal, de sokkal többet ki lehetett volna hozni. Több volt a misztikum, kevesebb a horror, pedig fordított arányban ez igazán nagyot szólna.

Jessica Hausner kiszámíthatatlan arthorrorja olyan, mintha egy Peter Stricklandbe oltott Wes Anderson rendezte volna: az alkotók a merész alapötletet műfaji elemek virtuóz keverésével, valamint szuggesztív, stílusos képi világ megteremtésével viszik ... Teljes kritika

Nem tehetek róla, de nekem ez a cím alapból semmitmondó volt, nem is vártam sokat A boldogságvirágtól, és bár a sztorit valahogy tényleg egy kissé sarkítottnak éreztem, összességében még mindig egy középszerű alkotásnak éreztem, amely mintha tudatos... Többan megválogatná a közönséget. Az egy dolog, hogy valami nem akar mainstream lenni, de ennyire nem kellene áthajolnia a művészi szenvelgésbe.

Jessica Hausner filmje számos kérdést felvet a boldogságról, természetről, anyaságról, karrierről - mindenkit érintő dolgokról; a génmódosítás és a "teremtés" pedig sokakat érdeklő, mára már morális dilemmává vált probléma... vagy lehetőség. A film ... Többfurcsa hangulata nagyszerűen jeleníti meg azt a különös érzést, amit a fel-felbukkanó régi mítoszok, a fantasztikum megjelenése vált ki a nézőből, miközben ráébredünk, hogy egyfajta valóság és egy frankensteini fiktív világ közt lebegünk. A tudományos-fantasztikus művek kedvelői semmiképp ne hagyják ki!

Van egy kis hiányérzetem, ebből a témából azért ennél többet is ki lehetett volna hozni, legfőképp a cinizmust lehetett volna kicsit kiélezni. Ami viszont tényleg óriásit rontott az egész filmélményen, az a zene. Hát nem is tudom, láttam-e már olyan ... Többfilmet, amiben a zenei háttér annyira elütött volna a párbeszédektől és jelenetektől, mint itt. A forgatókönyv elég eredeti, na de épp emiatt nem tudok rá közepesnél jobb értékelést adni, eredeti elgondolást nem szabad átlagos pályán hagyni.