Az 1991-ben mozikba került Nagy durranással alighanem mindent megcsináltak a filmkészítők, amit egy paródiafilmben meg lehet csinálni. Nem csoda, a műfaj az aranykorát élte a kilencvenes években, és bár ma már kevesebb igazán jó film érkezik ebben a zsánerben, a Nagy durranás ettől függetlenül nem veszített fényéből.
Jim Abrahams filmje rémegyszerű recepttel dolgozik: vedd a korszak legnagyobb mozis durranásait és figurázd ki őket, amennyire csak lehet. Na, ez kétségtelenül be is vált a Abrahamsnél, volt azonban a készítőknek egy hatalmas húzása, amelyet korábban nem igazán mert meglépni senki sem.
Már a film előzetes promója kapcsán beharangozták, hogy a filmben szerepet kap maga Saddam Hussein, az akkor hatalma csúcsán lévő iraki diktátor, aki természetesen saját magát alakítaná a történetben. Ebből persze egy szó sem volt igaz, mindenesetre a film reputációja nem is sínylette meg az alkotók „merészsége miatt”.
Végeláthatatlanul lehetne sorolni azonban azokat a filmes trükköket, amelyekkel nem fukarkodtak a stábnál. Bármennyire is hihetetlen azonban abban a jelenetben, amikor Charlie Sheen és Valeria Golino romantikus módon „piknikeznek” a kandalló előtt, Sheen pedig egy olajbogyót helyez Golino köldökébe, hogy onnan egyenesen a színésznő szájába pöckölje, semmilyen vizuális trükk nincs.
Ellenben azt eláruljuk, hogy a repülőgép hordozó sajnos nem volt valódi, csupán fából készült. A Nagy durranás egy további folytatást is megélt, amely igencsak méltóra sikeredett az első részhez. Arról pedig korábban írtunk is már annak kapcsán, mely nagy szerepről is maradt le Charlie Sheen a film miatt.
