Hideg céltalanság

2020.05.08 22:02 Artemisia Olvasottság: 128x

4

:::A HOZZÁSZÓLÁS CSELEKMÉNYLEÍRÁST TARTALMAZHAT:::

Elgondolkodtató film, az biztos. Lassú, hagy rá időt, hogy megemésszük az addig látottakat. A helyszín, az ódon kastély, az őszi színekben pompázó táj, a közeli képe a pillangókról igazán gyönyörűek. A zenei aláfestés remekül megragadja a film művészi hangulatát. Sidse Babett Knudsen és Chiara D'Anna pedig bámulatos beleéléssel és szenvedéllyel játszanak, az általuk alakított Chyntia és Evelyn mély, sokoldalú, erős karakterek.

A film cselekménye nagyon sok potenciált hordoz magában; ezzel a konszolidált eleganciával kombinálva, ami a filmet jellemzi, egy igazán fülledt, pikáns témát feldolgozó gyöngyszem születhetett volna. A film szépsége így tagadhatatlan, azonban a rendezés több dolgot is látványosan elront. Pl. a kompozíció hosszúra van nyújtva, az igazi felállásról és erőviszonyokról csak 15 perc után szerzünk tudomást. Persze annál nagyobb a megdöbbenés, de a játékidő véges.

Az érzelmeket többnyire a környezet, a színvilág megváltozásával, zenei aláfestéssel vagy egy-egy pillangókról szóló monológ keretében, metaforikusan adja át. Ez szép megoldás, azonban a rendező, Peter Strickland annyit időz a képeken és zenén, hogy érzelmileg távol maradnak tőlünk a szereplők, ami megnehezíti az azonosulást velük, és nehezebben érthetővé teszi a filmet, hiszen nagyon mélyről érzelmi nyomás van a szereplőkön (legalábbis erre lehet következtetni, mert a film alig mond valamit az érzéseikről).

Pl. elvileg egy szerelmes párt látunk, de alig van köztük érzelmi megnyilvánulás, látszólag kémia sincs köztük. Érezteti, hogy Chyntia számára egyre nagyobb teher a domina szerep, de semmi konkrétumot nem tudunk meg az érzéseiről, csak azt látjuk, hogy lassabban, vontatottabban játssza a napi szerepeket. Evelyn viszont nem akar engedni a napi játszmázásból, ezt onnan sejtjük, hogy lezajlik köztük egy veszekedés, és Chyntia elmondja, hogy Lorna mit látott, vagyis hallomásból tudjuk, hogy Evelyn egy másik nővel is játszott dominásat, de semmit nem látunk a jelenetből, csak következtetni tudunk Evelyn gondolataira, indítékaira. Egy zenés betétből azt gondolhatjuk, hogy talán elkezdődött valami közte és az "Ács" között, de mivel nem szólalnak meg, nem tudjuk, hogy mi volt ez a jelenet.

A film vége felé érezzük, hogy Chyntiának egyre jobban elege van Evelyn játékaiból, megtörténik a kiborulás, Evelyn megígéri, hogy nem lesz több játék. Aztán elölről kezdődik a nyitójelenet, ami viszont a játék része volt, vagyis Evelyn nem tartotta a szavát. És mit szól a helyzethez Chyntia? Mi volt a film célja, honnan hová fejlődött a kapcsoltuk? Ezt a fajta drámát nem ilyen hidegen, távolságtartóan kellett volna tálalni.