A lélekbúvárkodás, vagy agykurkászás már begyűrűzött Bollywoodba is, mert egy pszichiáter díványán kezdődik a film, ahová az öngyilkosság gondolatával foglalkozó főhősünk telepszik le. És a terápia alatt elhangzó vallomásaiból derül ki története is.
A gujarati Ahmedabadban található a közgazdászképzés fellegvára, ide jön tanulni a punjabi Krish Malhotra (Arjun Kapoor) és a tamil Ananya Swaminathan (Alia Bhatt). Rövid idő alatt összebarátkoznak, a kezdeményezés a lánytól jön, és bár semmi közös sincs bennük, eltelik néhány hét, és a barátságból szerelem lesz. Az egyetem zárt falai megvédik őket a kulturális és társadalmi különbségekből fakadó problémáktól, ezért a két év alatt igazán csak egymással foglalkoznak. A diplomaosztó napján azonban elkezdődnek a problémák. Mivel nem akarják elveszíteni egymást, az elhatározásuk, hogy összeházasodnak, fennakad a két különböző család ellenállásán, és elég hamar rájönnek, hogy az élet közel sem olyan fenékig tejfel, mint gondolták. A tamil család végtelenül konzervatív, és Krishnek fél évébe is beletelik, mire annyira bedolgozza magát, hogy kinyögik az igent. És ez volt a könnyebbik família. A punjabi ugyanis még keményebb, kezdve a műveletlen anyán (Amrita Singh, már hiányoltam, utoljára a Dil Aashna Haiban láttam, amúgy a hölgyről még azt érdemes tudni, hogy ő volt Saif Ali Khan felesége 1991-2004 között, dacára annak, hogy 9 évvel volt idősebb férjénél!), aki sértő megjegyzéseivel úgy viselkedik, mint elefánt a porcelánboltban, egészen a diszfunkcionális, alkoholista apáig (Ronit Roy, ugyanaz a félelmetes játék, amit már az Udaanban megcsodáltam). Bele is törik hamar a bicskájuk, úgy tűnik kudarcba fullad minden erőfeszítésük, Krish a pszichiáternél köt ki.
Aztán történik valami.
A film csodálatos. Alia Bhattról már ódákat zengtem a Highway kapcsán, Arjun Kapoorról pedig az Ishaqzaade és az Aurangzeb ürügyén. Most a két fiatal titánt összeeresztették, és igazán tökéletes koktél varázsoltak belőle. Működik köztük a kémia, és még a kevésbé jól megírt dialógokat is nagyszerűen adják elő. Az egész film alatt végig szurkoltam, hogy sikerüljön, pedig India még mindig olyan olvasztótégely, ahol nem keverednek a hozzávalók, és ez a film alatt többször nyomatékosan az orrunk alá nyomják. Szomorú, de így van. A kasztrendszer, a nyelvi, neveltetésbeli, szokásjog szerinti különbségeket nemcsak kihangsúlyozzák, de még nyomatékosítják is. Dicséretes, hogy a film ez ellen próbál valamit tenni.
A zene isteni! Csodálatosan keveri a különböző hozzávalókat, úgyhogy mindenből jut egy kicsi.
És persze négy várost is meglátogatunk. Ahmedabadot Gujaratban, Delhit Punjabban, Chennait Tamil Naduban, és Mumbait Maharastrában. Már ezért is megéri.
dráma | romantikus | vígjáték
Krish Malhotra és Ananya Swaminathan felsőfokú tanulmányaik során találkoztak és egymásba szerettek. A problémák akkor kezdődnek, amikor elhatározzák, hogy összeházasodnak. Az... több»
