A Phantasm szériáról mindeddig nem túl sokat tudtam, ami abból a szempontból egy igencsak szégyenletes dolog számomra, hogy lelkes horrorrajongóként tartom számon magamat, és erre itt van egy klasszikus horrorszéria, amit ezidáig egyáltalán nem ismertem. Bár kimondottan érdekes volt számomra az is, hogy a legtöbb horrorfilmekben jártas ismerőseim közül is csak páran ismerik eme szériát. Mindezek után úgy éreztem, hogy elérkezett az időt arra, hogy talán az egyik legnagyobb horrorfilmes hiányosságomat pótoljam. De vajon mi lehet az oka annak, hogy ennyire kevesen ismerik eme szériát? Talán ennyire rossz film lenne? Vagy talán valami egészen más áll mindennek a hátterében. Nézzük hát, hogy milyen is lett a Fantazma című film.
A Fantazmát 1979-ben készítette el Don Coscarelli, akinek a neve szinte egybeforrt eme szériával, hisz egészen a negyedik részéig ő készítette a forgatókönyveket, és a film rendezését is magára vállalta, és csak a lezáró felvonásnál, a Phantasm: Ravager 2016-os, ötödik résznél adta át a rendezés jogát David Hartmannak, de még így is megmaradt itt Don Coscarelli mint forgatókönyvíró (állítólag azért, mert ezer szállal kötődött a szériához). Na de ne szaladjunk ennyire előre, ezért térjünk inkább rá, hogy mit is tartogat az első Fantazma.
Töredelmesen be kell hogy valljam, hogy nem tudnék megemlíteni még egy ilyen történetű filmet, mint a Fantazma, ugyanis itt ha még nagyon is figyel a nézője, akkor is képes igencsak gyorsan elveszteni azt a bizonyos történeti fonalat. Merthogy Don Coscarelli, akinek a forgatókönyvet és a rendezést is köszönhetjük, képes volt beáldozni a filmje történetének a logikusságait az egyedi atmoszféra oltárán, és így végül valami igencsak furcsa egyveleget kapunk történet gyanánt. Ugyanis a film története sok esetben támaszkodik majd a nézőjének a fantáziájára, ráadásul jó pár olyan mellékszálat fűznek majd be a főtörténet sodrásába, amelyek egyszerűen zsákutcák, vagy pedig csak úgy lógnak a levegőben. Na mármost ezt jómagam nem tartottam túlzottan jó dolognak, merthogy akit nem tud majd magával ragadni a produkció egyedi hangulatvilága, illetve jó pár esetben rémálomba illő képsorai, azok mindezeken dolgokat fogják inkább zavarónak és egyáltalán nem szórakoztatónak találni.
Sajnos a kimondottan egyedi történethez kimondottan egyedi karaktereket is kapunk. Mivel mindezen dolgokat már valahol a film egyharmadánál érzékeltem, ezért innentől kezdve próbáltam inkább úgy nézni tovább a filmet, mintha egy álomszekvenciában játszódna mindez, merthogy úgy gondoltam, hogy így talán kissé befogadhatóbbak lesznek a látottak (hát nem minden esetben). Na de ha már a filmbéli karaktereknél tartunk, akkor mindenképp szót érdemel a történet gonosza, a Magas Ember, akit Angus Scrimm (1926–2016) testesít meg. Pontosan nem tudtam megítélni, hogy mi is Ő (és mily meglepő, hogy a történet sem feltétlenül tér ki erre), ezért a karakterét mindvégig belengi egyfajta rejtély és misztikum. További plusz pont járt azért, hogy amikor végre kezdtem sejteni, hogy mivel is kell majd a karaktereinknek felvennie a harcot, akkor mindig sikerült a készítőknek valami egészen váratlant húzni a Magas Ember képességeivel kapcsolatban. Ezek után már nem is csodálkoztam azon annyira, hogy a filmbéli negatív karaktert mért is tartják számom a híres horrorikonok közt, főleg, hogy az őt alakító Angus Scrimm színésznek már maga fizikai megjelenése is képes a frászt hozni a nézőre.
Térjünk rá egy-két gondolat erejéig a technikai kivitelezésre. Mivel a film költségvetése mindössze 300.000 dollárból állt, és igencsak szűkösek voltak az elkészítésére álló eszközök, így hát e téren sokat nem várhatunk a filmtől, viszont minderre gyógyír volt, hogy eme technikai hiányosságokat megpróbálták az egyedi atmoszférával kiegyenlíteni, amihez ráadásképpen valami elképesztően jól illeszkedett a film zenei betétjei, amit Fred Myrow (1939–1999) és Malcolm Seagrave (1928–2001) készítettek el.
Mindent egybevéve egy igencsak különleges filmélményként fogok visszaemlékezni a Fantazma első részére, ami igaz, hogy számos kisebb-nagyobb hibával rendelkezik, viszont engem mégis képes volt magával ragadni, így pedig jár is érte a négy csillag.
71 Fantazma (1979)
A Fantazma című filmben a fiatal fiú, Mike és barátai szembeszállnak egy rejtélyes sírrablóval, akit csak úgy ismernek, hogy a Magas Férfi, s aki rejtélyes fegyvereket és... több»
Szereplők: Reggie Bannister, Angus Scrimm, A. Michael Baldwin, Kathy Lester, Bill Thornbury
