Mint oly sok horrorrajongó, jómagam is eme Hellraiser részt a „még jó” kategóriába sorolható epizódok közé sorolom, ami után már csak fellángolásai voltak a szériának. Mondjuk azt szögezzük le sebtében, hogy a Hellraiser III: Pokol a földön című résznél már csak nyomokban találtam meg azt a fajta hangulatot, ami miatt annyira emlékezetes maradt számomra a korábbi két rész. Helyette viszont kaptam sok más értékelhető dolgot, így hát nézzük, hogy mivel is szolgál a Hellraiser harmadik felvonása.
Történetileg azt kell, hogy írjam, ez a rész még azért némiképp kapcsolódik az első két részhez (talán emiatt is szokták sokan a Hellraisert elsősorban trilógiaként kezelni, és minden ami ezután jön, csupán egyfajta bőrlehúzás). Ha úgy tekintetek erre a Hellraiser filmre, hogy a stáb itt még tovább akarta vinni azt a fajta stílust, ami annyira egyedivé tette az előző két részt is, akkor azért itt már kis részben tévedtek, hisz míg az első két rész igazi főgonosza nem az ikonikus Tűfej volt, illetve a cenobiták fő mozgatórugója sem az volt, mint ennél a résznél. Tulajdonképpen a Hellraiser szériának három résznek kellett elkészülnie ahhoz, hogy végre valahára Tűfejet tegyék meg a történet egyértelmű negatív alakjának. Ennek én személy szerint azért örültem is (hisz végre megláthatjuk azt, hogy mire is képes eme ikonikus főgonosz), de azért abból a szempontból kicsit csalódott is vagyok, hogy itt már azért kissé leegyszerűsítették a karakterét. Írom mindezt úgy, hogy azért ebben a részben is bőven filozofál Pinhead, elég csak a film végi templomi jelenetre gondolni (ami finoman szólva is igencsak emlékezetesre sikeredett), de sajnos itt már eléggé egzakt a gonosz értelme.
Tehát történetileg azért itt már apróbb repedések megtalálhatóak, de mindettől függetlenül mégis szórakoztató. Ezt valószínűleg elsősorban amiatt is merem kijelenteni, mert talán a legtöbb kreativitást itt vitték bele a vizuális megjelenítésbe. A filmbéli night klubos jelenet számomra talán az egyik legütősebb a 90-es évek horrorfilmes felhozatalából. Elég csak itt arra gondolni, hogy jó pár 90-es évekbeli horrorfilmet ihletett meg eme jelenetsor. Mindezek technikai kivitelezését azért mára már némiképp kikezdte az idő, de még így is azért bőven emlékezetes maradt. A filmbéli karakterekkel sem volt semmi komolyabb problémám, illetve az őket alakító színészi gárdára sem írnék semmi rosszat, de itt azért már egyértelműen kijelenthetjük, hogy a Pinheadet alakító Doug Bradley volt a sztár, és a többi karakterrel már jóval kevesebbet foglalatoskodtak a forgatókönyv megírása közben.
Mindent egybevéve talán az utolsó olyan Hellraiser filmet tisztelhetjük ebben a részben, amely igaz, hogy kissé azért különbözik az elődjeitől, de azért még a bőven élvezhető kategóriába sorolható.
J.P. Monroe, egy nightclub tulajdonosa rátalál egy rejtélyes dobozra, mely képes megnyitni a pokol kapuját. A doboz gyönyörök végtelen sorát kínálja, melyért azonban hatalmas... több»
Szereplők: Paula Marshall, Zach Galligan, Doug Bradley, Ashley Laurence, Terry Farrell
