Pedro Almodóvar egyik legsajátosabb stílusjegye a női sorsok, női szerepek, alapjában a női princípium boncolgatása. A legjobb alkotásai között számontartott Volverben 3 generáció nőtagjainak mágikus realizmussal átitatott kálváriáján keresztül mesél a nőiségről, anyaságról, matriarchális családmodellről, magányról, bűnről és önfeloldozásról, az élet és halál állandó körforgásáról.
A történetet mélyen áthatja a misztikum, a folklór elemek és szimbólumok. Rögtön a nyitóképsorokon egy mindennapi, mégis lehengerlő jelenetet látunk: egy csapat nő sírokat gondoz a temetőben. A temető az egyik legerősebb szimbólum, mely keretbe foglalja az egész cselekményt. Gyönyörű snitteken elevenednek meg a színes, temperamentumos spanyol életképek, melyben Raimunda (Penélope Cruz) és lánya, Paula szürreálisabbnál szürreálisabb élethelyzetekben keresik a megoldást, mint például egy fagyasztóládában rostokló férj hullája, egy halálból visszatért anya, vagy egy lehetetlen utolsó kívánsággal előálló, rákos szomszédasszony.
Raimunda az ősi nőiség, az ősanya ellentmondásos megtestesítője: ha kell gondoskodik, ha kell pusztít. Gondoskodó anyja a lányának, türelmes feleség, de amikor sérelem éri a gyermekét szemrebbenés nélkül törölget vért és rejt el hullákat. Ha szükséges meglopja a munkaadóját, de ha kell akár 30 emberre is főz, csakhogy biztosítva legyen egy filmes stáb vacsorája. Ha kell szép szóval győzköd, ha kell lefizet.
Hasonlóan többrétegű az összes többi nő is: Augutina (Blanca Portillo nagyszerű alakítása) a tipikus kedves szomszédasszony, aki rendszeresen marihuánát szív és sötét titkokat őriz.
Sole (Lola Duēnas) a független nő a történetben, aki egyedül él és saját vállalkozást vezet, azonban ő az egyik leginkább kiszolgáltatott karakter is, akinek mindennél nagyobb szüksége van "feltámadott" édesanyja szeretére, támogatására.
Az egyik legdrámaibb karakter mégis a "visszatért" (erre utal a film címe is) Irene, annak a Carmen Maurának az alakításában, aki Pedro Almodóvar első filmjének, (Pepi, Luci,Bom és más lányok a tömegből) főszerepét játszotta. Irene még erőteljesebben testesíti meg az almodóvari nőt, almodóvari princípiumot, mint Raimunda : szeretetben neveli lányait és szemet huny férje hűtlenségei felett. Azonban amikor megtudja, hogy milyen szörnyűség történt annak idején a lányával, Raimundával azonnal és kegyetlenül megtorolja azt: gyilkolni is kész. Noha két ember vére tapad a kezéhez, nővérének siralmas állapota arra készteti, hogy mellette maradjon és a világon szeme elől elbújva, titkon gondozza. Bár kivégzi férje szeretőjét, annak beteg lányáról kész holtáig gondoskodni, mintegy vezeklésképpen.
Súlyos, vérgőzös histórai bontakozik ki szépen lassan, nemierőszakkal, gyermekbántalmazással, vérfertőzéssel, gyilkossággal, melyek jellehzetes melodramatikussággal épülnek bele a sztoriba.
Mindezek mellett azonban a Volvernek van egy égetően szatirikus, szénfeketén komikus oldala is, mely néha már-már burleszkbe hajlik ( a csomagtartóban vagy az ágy alatt lapító "szellem", az évszázad svindlijét elkövető nagymama), melyek pofátlanul karizmatikus hangulatot kölcsönöznek a filmnek.
A végkifejlett hasonlóan keserédes kicsengésű: a titkok felszínre jönnek, a megbocsáthatalant megbocsátják, a bűnöket elsimítják, egy kegyes hazugság megnyugvást hoz a haldokló Augustina-nak, a botcsinálta holtak pedig belejönnek a szellemkedésbe,kísértésbe. A régi sebek, új kezdet, és erős nők, akik mindent túlélnek.
82 Volver (2006)
A férje is faképnél hagyta, lelépett az egyik ügyfelével. Egy napon Sole felhívja Raimundát, hogy tájékoztassa őt a nénikéjük haláláról. Raimunda nagyon szerette az... több»
Szereplők: Penélope Cruz, Carmen Maura, Antonio de la Torre, Agustín Almodóvar, Lola Dueñas
