Kevés horrorfilm kerüli el teljesen a figyelmemet, amit kis hazánkban bemutattak, de a 2014-ben készült, itthon 2016-ban bemutatott Curve, vagyis Kanyar című alkotás ilyen volt. Aztán, amikor egy barátom felhívta a figyelmemet erre a filmre (ha jól emlékszem, pont az 1986-os Rutger Haueres Az országút fantomjáról beszélgettünk, amit személy szerint nagyon kedvelek, és finoman jelezte, hogy jelen filmünk ha nem is sokban, de kissé hasonlít arra), hát finoman szólva is felkeltette az érdeklődésemet.
Most, hogy megnéztem a Kanyart, hát, ha csak apróságokban, de tényleg felfedezhető egy-két jelenet, ami miatt a barátom kissé hasonlíthatta Az országút fantomjához, bár én azért idáig nem mennék, hisz míg egy átlagos szinthez simán felér, addig a The Hitcher klasszikusát meg sem közelíthette. Maga a film elképesztő utat járt be, mire megszülethetett, hisz a történet már 2007-ben megvolt, de valahogy mindig csúsztatták az első felvételét, így szinte mindenki, akit annak idején leszerződtettek (színészek, készítők), visszadobta a felkérést.
Számomra a legélvezetesebb dolog a végtelenül egyszerű történetében rejlett, és itt most az egyszerű szó pozitív kicsengésű, hisz tényleg sikerült egy olyan történetet írnia a forgatókönyvíró párosnak (Kimberly Lofstrom Johnson és Lee Patterson), ami simán elképzelhető, vagyis legalább a film játékidejének a kétharmadáig. Valahogy számomra pont eddig volt rendben a film, és a végső jelenetsoránál elfogyott. Ami viszont hatalmas hiba, hisz pont erre építkezett, de a végére még a feszültség is nagyon középszerű lett.
Nagyon kevés karaktert mozgat, ezért feltétlenül fontosnak tartottam, hogy kimondottan jól működjenek, és sajnos itt is csak közepesre vizsgázott a film. Mallory szerepében a kimondottan szemrevaló Julianne Hough-ot láthatjuk, míg a negatív karakter, Christian szerepében Teddy Sears-t tisztelhetjük, és sajnos egyikük alakítása sem volt annyira jó, hogy ez alapján a filmben nyújtott szerepük miatt maradjanak ismertek számomra. Ezzel nem azt akarom írni, hogy rossz, vagy gyenge lett volna az alakításuk, nem, csak ennél talán a történetben rejlő lehetőségek magasabbak voltak.
Kicsit savanyú szájízzel fejeztem be a filmet, mert míg egyértelmű erőssége a története volt, addig sem a színészek, sem a rendező nem tudta kellő mértékben fenntartani a kezdeti feszültséget a befejezéséig, így csupán egy egyáltalán nem rossz, de a közepesnél nem erősebb alkotáshoz lesz szerencséje a nézőnek.
63 Kanyar (2015)
Szereplők: Julianne Hough, Teddy Sears, Penelope Mitchell, Madalyn Horcher, Drew Rausch
