A Valerian egy remek kalandfilm, fantasztikus látványvilággal és ötletekkel. Teljesen jól működő mozi lett volna belőle, ha a főszerepekre két másik színészt választottak volna. Nagyon tetszett a kreativitás és az energia, amivel a sztori ment előre, tényleg csak szemöldök lányon és kerekfejű srácon bukott meg a dolog, ezek inkább egy Kémkölykök filmbe illenek, mint egy eggyel komolyabb projektbe.
Szóval a történet szerint hőseinknek meg kell szerezniük valami narratív elemet furcsa idegenektől, közben kínosan romantikáznak, mint két tini, aztán a film megunja a dolgot, és teljesen szétválasztja a két karaktert a sztori majdnem teljes második felére, két külön teljesen random kalandra. Nem nagyon értettem, mi volt a gondolat, mert a cselekmény még ki sem fejti, pontosan mit is akarnak hőseink elérni. Itt bukdácsol a legjobban a történet, és nem igazán tudja senki, hogy a sztori tónusa komoly dráma vagy vicces akciókaland-mozi legyen, ezért jelenetenként keverik ezeket.
Cara Delavigne szereplése kimagaslóan rossz, egyszerű epizódszereplő mellékkarakterek hitelesebbek voltak nála, sőt a filmet lényegében a rengeteg kisebb, színes-szagos figura miatt érdemes nézni. Tényleg nagyon kreatív alien designok vannak itt, és a látványvilág minden pillanatban bevonz, még ha giccsbe esik is át a dolog sokszor. Ötletem sincs, Luc Besson miért próbálkozik más zsánerrel, nyilvánvaló, hogy neki ezek az epikus sci-fi világok valók. A történetet meg lehet, másra kéne bíznia, csakúgy, mint a castingot.
