Családi mindennapok

2021.01.25 13:31 szf Olvasottság: 376x

1

Először háttérzajnak indítottam el, az első rész egyáltalán nem is tetszett, rossznak tartottam az animációt, utáltam az összes szereplőt, unalmasnak is találtam, aztán valamiért tovább folytattam, és megtetszett.

A '70-es évekbe utazunk vissza, egy család életébe, három nem kívánt gyermek és a szülei mindennapjait kísérjük nyomon. Találkozhatunk az Amerikában akkor népszerű rasszizmussal és azzal, hogyan próbálnak felülkerekedni rajta, végigkísérhetjük, ahogyan az üres életű, teljes munkaidős édesanya élete célt kap, majd összeomlik egy újabb terhesség által, láthatjuk, hogyan hat életünkre az, ha évekig elnyomjuk az érzelmeinket, sztereotípiák teljes sorozatával találhatjuk szembe magunkat, illetve rengeteg embertípust bemutat a sorozat.

A durván túlsúlyos, láncdohányos Pogo karaktere már-már komikus, de mélyen belül azért érezzük, hogy ez nem normális, de kell a sorozatba, mert a jelenség valós, és foglalkoznunk kell vele. A kukkoló szomszéd, a drogos rádiós, üres életű, gazdag szomszéd, a creepy, elhagyott gyerekek, alkoholisták, alkoholizmus és a szeretet, törődés hiánya miatt durva, erőszakos gyerekek, elnyomott, bizonyítani vágyó emberek, homoszexualitás, naiv feleségek, pszichopata (vagy legalábbis erősen annak tűnő) szomszéd gyermek, aki normális esetben a légynek sem tudna ártani, a piedesztálra emelt hős veterán, aki esetében totál nem számít, mi zajlik a színfalak mögött, mert az egyetlen erénye az emberek számára az, hogy harcolt a hazáért, családi viták, tinihiszti, holokauszt túlélő, akiről azt hiszik, Hitler csatlósa volt, szóval na, van itt minden.

Egy idő után már a humorát és a szereplőket is megszerettem. Számomra vannak benne unalmas részek, és kicsit feljebb vihették volna a humor faktort, de ennek ellenére tetszett a mondanivalója, és esti agyzsibbasztásnak tökéletes. Mindenképp megnézem az új évadot, ha lesz.