2017.09.24 18:47 ArpiHajdu és Réci Olvasottság: 123x
1

Életmentő macska

Még nincs egy éve, hogy Bob és gazdájának különleges története magával ragadott olvasás közben, így amikor megtudtam, hogy filmet is készítenek belőle, nagyon megörültem neki. Mert ha valaminek, akkor ennek a történetnek filmvásznon a helye.

Talán kissé túlzásnak tűnhet, hogy egy macska menti meg egy bajba került, a drogról éppen leszokó-félben lévő hajléktalan srác életét, aki utcazenélésből próbálja eltartani magát, egészen addig, amíg be nem toppan az életébe Bob, az utcamacska. Hát bizony, ezentúl már nemcsak önmagáról kell Jamesnek gondoskodnia, hanem egy vörös kis jószágról is, s ahogy a filmben is elhangzik, a szeretet bizony nem pénzfüggő. Aztán képbe jön persze az embereknek azon alapvető tulajdonsága, hogy hamarabb megsajnálnak (és hamarabb nyúlnak a pénztárcájukba is) ha egy állatról van szó, míg olykor simán végignézik, hogy egy ember fázva és éhesen fekszik az utcán egy újságpapírba csavarva.

Életmentő macska

Bob tehát nem éppen könnyű környezetbe csöppen, de csodálatos, ahogyan társra lel James oldalán, s együtt valahogy minden könnyebbnek tűnik, hiszen mindenki róluk akar képet készíteni, mindenki róluk akar cikket írni és nekik akar sálat kötni. A szívet tépő jelenetsorok: a drogról való leszokás borzalmai vagy a szükséglakások poros kényelme azonban csak tovább mélyítik a történet komolyságát, s egy kedves sztorin keresztül bemutatja London utcáinak kegyetlen világát is. És talán ennél is fontosabb a film emberi kapcsolatokat bemutató szálai: akár James és az apja viszonyát (amibe bezavar utóbbi új felesége és gyerekei is), akár a környezetében lévő bármelyik embert nézzük, kicsit visszaköszön az az össztársadalmi lenézés, hogy egy elcsúszott életnek/drogosnak nem jár második lehetőség, még akkor sem, ha az illető valóban akarja a leszokást, s azt, hogy az élete egyenesbe jöjjön. Ez alól talán csak a Bettyvel való kapcsolat a kivétel. Miközben pedig ezeket a képsorokat nézzük, egy igazi (az élet által írt) sikersztorit nézhetünk végig, ahol James és a legjobb barátja, Bob együtt küzdenek meg a nehézségekkel (amelyből bőven kijut a főszereplőnek, hiába van egy rendkívül aranyos társa).

Luke Treadaway szimpatikus fizimiskája, kedves hangja (ahogy a dalait énekli) hamar kiérdemli a néző együttérzését, nyakában pedig Bobbal már minden szeretetem az övé, s bizony az 1 és háromnegyed órás játékidő még túl kevésnek is bizonyult belőlük. Cica tulajdonosok és cicát szerető emberek ki ne hagyják! És ha van módjuk rá, olvassák hozzá a könyvet is, nem fognak csalódni!

családi | dráma | életrajzi | vígjáték

James Bowen egy lecsúszott utcazenész, aki igyekszik túltenni magát drogfüggőségén. Élete egy csapásra megváltozik, amikor megismerkedik Bobbal, a vörös utcai macskával. több»

1