A talán az utolsó polihisztorok közé sorolható Tessedik Sámuel amolyan "ismeretlen ismerős": a nevét szinte mindenki ismeri, a munkásságát már valószínűleg kevesebben. A lelkész, író, pedagógus és mezőgazdász göröngyös életútja talán jól példázza a mindenkori magyar értelmiségiek közül is kiemelkedő személyiségek nehéz sorsát: túl korán jönnek, túl kevés értő fülre találnak, de hittel végzik mindazt, amit tesznek. Maga Tessedik is jól látta, hogy nem mindenki érti meg a törekvéseit, mégsem hátrált meg a problémák elől.
Ez a dokumentumfilm szép tisztelgés Tessedik személye és munkássága előtt, a megszólalók - történészek, egyházi személyek stb. - részletesen szólnak a tudós életútjáról, tevékenységének sokszínűségéről, a korabeli politikai-társadalmi-gazdasági viszonyokról, de arról is, hogy Tessedik milyen hatással van (vagy lehet) a jelen emberére. A film talán legszebb pillanatai azok, amikor néhány megszólaló vallomásaiból feltárul, milyen ösztönzést, példákat adott nekik Tessedik mentalitása, szorgalma, hite. S ami különösen fontos lehet ma is az egykor élt lelkész-pedagógus-író felfogásából, az a gyakorlati tevékenység. Az ő elképzelései szerint ugyanis az elmélet mit sem ér gyakorlat nélkül, de erről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, amikor a gyerekek és a felnőttek fejét egyaránt sokszor használhatatlan elméleti tudással próbáljuk teletölteni.
Mind ez a dokumentumfilm, mind Tessedik eszmeisége és életpályája sok ösztönzést adhat a nézőnek a mindennapi terhek elviseléséhez, csak ajánlani tudom a film megnézését.
