Ki az igazi bűnös és ki az ártatlan?

2018.10.28 22:23 indingo Olvasottság: <100x

1

A bűnös egy tipikusan olyan film, aminek az előzetese alapján nem érez késztetést az ember, hogy azonnal rohanjon a moziba. Én is úgy voltam vele, ha kijön DVD-n majd megnéztem, de a filmről kizárólag pozitív kritikák születtek (nem olvastam őket, csak pontszámokat láttam). Könyvadaptáció, amikkel kapcsolatban vegyesek az érzéseim, bár a Q-ügyosztályos filmek tetszettek. Jött hát a filmünnep és adtam egy esélyt neki.

A film stílusában tipikus északi alkotás. Lassan építkezik, de folyamatosan felcsigázza az embert és egyre jobban kezdi érdekelni, hogy mi is áll a háttérben. Nem mennek rá a látványra, sőt az egész film alatt egy szereplőt látunk. Hangban sokan jelen vannak a történetben, de őket csak a főszereplővel együtt ismerjük meg.

Gondolom a szinkronos változat is annak szól, hogy zavaró lett volna a felirat egy olyan filmben, ahol a szereplők csak hangban vannak ott. A szinkronhangok meglepően jók és nem zavarók és a kislány hangja/hanglejtése is nagyon hihető volt. Ami miatt még különleges, hogy azt az egy szereplőt aki van, őt is „bezárják“ egy szobába. Végig egy épületben vagyunk csak néhány szoba közt mozog a szereplő. A filmek többségénél ez általában nagyon nyomasztó tud lenni és össze szokta nyomni a történetet. Itt nem volt ilyen érzése az embernek, mert a falakon túl voltak történések, bár ugye semmit se láttunk, mindent a képzeletünkre bíztak. Ha jól rémlik semmilyen zenei aláfestés sincs a filmben, ezzel sem elterelve a néző figyelmét. Műfaját tekintve lélektani dráma. A főszereplőről sokat nem tudunk meg. A legelején kapunk valamilyen információt azzal kapcsolatban, hogy tett valamit, amiért bíróság elé kell állnia. Érdekes volt látni, hogy mikért változnak meg a dolgok a filmben és hogy milyen sokat hibázik a főszereplő és ezzel milyen események sorozatát indítja el. Ne ítéljünk elsőre és minden oldalt meg kell hallgatni és tudni kell, hogy meddig terjed a hatáskörünk, meddig szabad belefolyni egy ügybe. Aki már látott hasonló történetet, az a közepétől kezdheti kapisgálni, hogy mi is lesz itt a turpisság, ki is az igazi bűnös. Van-e egyáltalán bűnös vagy mindannyian azok vagyunk. Ami számomra egy kicsit elnagyolt volt az a főszereplő bűnének a bemutatása. Egy mondat volt az egész, de vártam volna a miértekre a választ. Kicsit hasonlított Az internetes zaklató című filmre, ahol szintén egy szoba, egy ember a történet, csak ott interneten keresztül történik a kommunikáció és ott is kérdéses, hogy ki az igazi bűnös és ki az ártatlan. A film kiváló példa arra, hogy nagyon alacsony költségvetéssel is lehet minőségi filmet készíteni.