2021.06.08 22:18 Interfectorem Sabnock Olvasottság: 514x
2

Utam a konyhába... Hisz minden út oda vezet

Hölgyek és urak! Tegye fel a kacsóját, aki szeret hagymát és krumplit pucolni! Ajjaj, nincs túl sok jelentkező. Na, hát többek között én sem, így hát bevonultam a szobám homályába, és lehuppantam kedvenc karosszékembe, hogy megnézzem Joe Wright filmjét, jelesül a Nő az ablakban című művet. Aztán jó két óra múlva, kissé merev derékkal már beugrott, hogy ennek a fiatalembernek vannak bizony nem éppen veretes alkotásai. Többek között a Vágy és vezeklés, vagy a Büszkeség és balítélet.Ha ezt tudom... A film beharangozójának én is rendesen felültem, immár sokadjára. Mint az a bizonyos légy, aki csak beleragadt az okos kis pók hálójába. Drága sorstársam. Mi is a sztori? Lássuk!

Dr. Anna Fox gyermekpszichológus (Amy Adams), aki éppen nagyon nincsen jó passzban. Nagyon erős agorafóbiában szenved, amit kellő mennyiségű gyógyszerrel, sok-sok itallal és egy kissé szkeptikus pszichiáterrel próbál enyhíteni. Macskájával és a tőle távol élő családjával kommunikál néha. Előbbivel verbálisan és non-verbálisan, utóbbiakkal telefonon tartja a kapcsolatot. Így éldegél főhősünk, amikor egyszer csak a szemben lévő házba új szomszédok költöznek, akik hamarosan látogatást is tesznek nála. Az anya (Julianne Moore) egy laza borozásra érkezik, a fiú (Fred Hechinger) némi üdvözlő vagy köszöntő harapnivalót hoz, az apa (Gary Oldman) pedig emelkedettebb hangszínt használva keresi elcsavargó pici fiát. Díszes kompánia, az már biztos.

Utam a konyhába... Hisz minden út oda vezet

De nemsokára Anna figyelő szemei előtt az anyát kíméletlenül megölik, amit a széthúzott függönyöknél tökéletesen lát. Lát? Biztos? Rémülten hívja, persze kissé részegen a rendőrséget, akik hamarosan kivonulnak, de nemcsak ők, hanem a család is teljes létszámmal felvonul, hogy felelősségre vonják a hamis hívásért. És itt belép ismét anya (Jennifer Jason Leigh), aki kijelenti, hogy neki bizony esze ágában sincs meghalni, sőt a közeljövőben nem is tervezi. Anna erre összeomlik, alaposan zavart és kimerült elméje feladja aznapra a a szolgálatot, és mély, zavaros álomba merül.

Eközben megismerhetjük az állandóan feszült albérlőjét (Wyatt Russell), aki nem éppen egy kifinomult úriember. Zavaró tényező, hogy a főszereplőn kívül a mellékszereplők csak nagyon rövid időre tűnnek fel, és nem tudnak kiteljesedni. Talán Oldman, aki még ennyi idő alatt is le tud tenni valamit arra a bizonyos asztalra. Előre megsúgom, miatta, és csakis miatta két halovány csillag a nagybecsű produkció. A doktornő a fura köpenyében és megmosolyogtató, kötött zoknijában rendesen végigvánszorogja a film 4/5-ét, ami azért nem kis teljesítmény. Néha azon csodálkozom, hogy az állandóan begyógyszerezett delírium tremensben hogyan nem téved el a kisebb futballstadion nagyságú lakásában? Lehet, egy kicsit izgalmasabb lett volna a mozi. Wright lassan adagolja a csavarokat, ami nem üt, mert annyira unszimpatikus a főszereplő, ráadásul idegesítő is, hogy nálam ez már átment tompa érdektelenségbe.

Egyre többet gondoltam még egy hűs söritalra és a konyha meghittségére, ahol pucolom a hagymát és a krumplit. Lehet, kissé bediliztem? Adagolják a sok-sok semmitmondó információt, és a két rendőr nekem két unott szociális munkásnak tűnik, akik a tizenötödik mamát rakják tisztába, és legalább ezredszer hallgatják a "bezzeg az én időmben" sztorijaikat. Totális mellélövés (ez is), persze tudjuk, minden modern filmbe kell egy fekete legény vagy fekete leány. Azon agyaltam, ez a film vajon kamaradráma, vagy egy utánérzett film "noir"? Szerintem mindkettő és egyik sem, csak egy nem túl veretes rendező torz és kissé béna agyszüleménye. Álom az álomban...

Az erősen feltűnő, hogy a rendező próbál több filmből is koppintani, de inkább kevesebb sikerrel. Játszanak a színekkel, fényekkel, és próbálják dramaturgiailag behozni a lemaradást, de már nem megy. Totális káosz és érdektelenség. Már a "nagy csavar" sem érdekel, plusz a gyilkos kiléte számomra nem is volt akkora rejtély, mert rá vagy az anyára tippeltem. Félsiker. Nem úgy, mint a film, ami semmit sem adott, csak elvett. Értékes, visszahozhatatlan időt az életemből. Ez nem fény, csak egy pislákoló szentjánosbogár fénye tomboló viharban. Egyet sajnálok, hogy Oldman is részt vett ebben a semmi produktumban, nevét adva hozzá. A mozi vége is klisés és kiszámítható volt, semmi extrát nem téve az addig látottakhoz. Ráadásul elgémberedett a derekam, és a sörital is megmelegedett. Egyelőre ennyi.

Ja... Sértődötten és csalódottan kivonultam a konyhába, hogy diszkrét könnyhullatás kíséretében alaposan megkopasszam a felsorakozó hagymákat és védtelen krumplikat. Hiszen tudjuk: minden út a konyhába vezet. Ott nem érhet csalódás. Ja, a film? Egy csillag a produkció, és plusz egy Gary Oldman miatt.

dráma | krimi | misztikus | thriller

Anna Fox egy agorafóbiás nő, aki egyedül él hatalmas New York-i otthonában. A ház, melyet egyszer boldog családi légkör lengett be, most szinte tökéletesen üresen áll. A nő... több»

2