2022.09.08 16:15 Interfectorem Sabnock Olvasottság: <100x
1

A kiscsajok veszélyesek, ugye?

A Hanna című akcióthriller, a hülyéknek a “Gyilkos természet” alcím szolgál útjelzőül, nekem meg csak annyi, a szöszi kiscsaj, aki írtja a rosszakat...

Nikita-sztorit emleget, aki ért hozzá, meg az is, aki nem, valóban ez a helyzet, hiszen egy kiskorú, ámde a gyilkosságot hihetetlen mesterfokon űző lánygyermeket takar a cím...

A kiscsajok veszélyesek, ugye?

Hanna valahol Finnországban élte életét apjával kettesben, egyéb dolga nem lévén, megtanulta az életben maradás farkastörvényeit, illetve ilyen-olyan harcművészeteket, plusz a lőfegyverekkel is remekül bánik, mesterlövészi szinten...

Miért van erre szüksége?

Nos, apja szerint azért, mert az ő egykori munkatársai (CIA, FBI, szokásos) el akarják tenni őket láb alól ( szokásos ), és ha egyszer bekopognak, akkor majd lehetőleg ők húzzák meg előbb a ravaszt, ne a gonosz bácsik!

Rátermettségét a külvilágra tehát szegény lány leginkább azzal tudja igazolni, hogy levadászott szarvasokat belez ki a mínusz ötven fokban, illetve hogy a szigorúan kíváncsiságból álmában rátámadó apja kezéből kicsavarja a konyhakést. Boldog, és átlagos mindennapok!

És ez ugye nem pont olyan, mint az emelt szintű érettségi. Szüksége is van éberségre, mert hamarosan tényleg menekülőre kell, hogy fogják. Vagyis a zenéről korábban csak wikipédiás definíciót ismerő dzsungellány hamarjában rászabadul a civilizációra, és álmélkodva fedezi fel a cigányzenét tábortűznél, a családi piknik intézményét vagy a talk show-kat. Ez a két szál tehát, a menekülés, illetve a Maugli-a-városban motívum, amelyek mentén kapaszkodunk az egészen még egy hatalmasat tekerő vége felé, ahol majd a szavunk is eláll!

Na most az első, ami ugye kifejezetten szemet szúr, hogy a film rendezője Joe Wright, olyan pergős akció-thrillerek rendezője, mint Büszkeség és balítélet meg a Vágy és vezeklés (illetve ő jegyzi a nálunk csak DVD-n megjelent A szólistát is, de azt nem nagyon szereti.) Hogy lesz ebből valami, teszi fel a kérdést az átlagfelhasználó, és teljesen jogosak a kételyei. A jó hír, hogy egyáltalán nem érződik, hogy teljesen idegen terep volna Wright számára ez a Chemical Brothers tempójára szabdalt gyilkolászós-kergetőzős mozi. A film képileg piszkosul egyben van; és így utólag persze már előjönnek a félműveltben az emlékek, hogy ó, igen, a Vágy és vezeklés tengerparti jelenetében is látszódott, hogy ez a rendező nagyon érti a dolgát. (Egyébiránt ott is Saoirse Ronan alakította a vezeklő kislányt...)

Nem kezelendő le a Hanna, még akkor sem, ha időnként eléggé képregény-mozinak éreztem, így néha már fárasztott is!

A Scully-ügynökké sminkelt Cate Blanchett még oké, bár rám semmilyen hatással nem volt, hogy hideg tekintettel gyilkol, egyébként rettenetesen unja az egészet; amikor Eric Bana átússza a tengert, ott kicsit azért összehúztam a szemöldököm, hogy most akkor mi is történt pontosan; illetve én komolyan nem gondoltam volna, hogy még ma is úgy ábrázoljuk a gonosz németet, hogy bomber dzseki és a kopasz fej ( hahaha). Saoirse Ronan viszont igéző, mint mindig és koránál fogva ez elsősorban tényleg a színészi alakítására értendő elsősorban. A tempóra sem lehet panasz, illetve tényleg csak egy kicsit kell elmerülnünk a túlrajzolt figurák látványának bűnös élvezetében ahhoz, hogy jól járjunk a filmmel, szóval egyértelműen ajánlom, na nem mindenkinek, csak akiben még tombol egy kis szabadságvágy és romantika, na meg hisz még a mesében!

Kedvenc fotelem, és popcorn!

Hadd szóljon!

akció | dráma | thriller

Hanna (Saoirse Ronan) egy átlagosnak látszó kamszlány, ám a látszat csal. Apja (Eric Bana), aki a CIA ügynöke volt, Finnország néptelen tájain zord környezetben nevelte őt profi... több»

1