Kalóz Wick

2026.10.09 11:07 kabel Olvasottság: <100x

0

Kevés kalózos, kardozós kalandfilm készül manapság, az Amazon Prime pedig egy középszerű, "kapcsold ki az agyad" hangulatú akciófilmmel próbálja ezt a piaci rést betömni. Betonegyszerű cselekmény, néhány ütős harci jelenet és két karizmatikus figura – ennél többre nem érdemes számítani. A szikla egyik aspektusa sem kimagasló, szórakoztató ütközetei kompenzálják harmatgyenge történetét és üres figuráit. Egy konzekvenciától vagy mélyebb érzelmektől mentes sztori ez, ahol Karl Urban a leglazább kalóz valaha, és Priyanka Chopra mindent megtesz, hogy a következő Tomb Raider szerepét mégis inkább ő kapja.

A volt kalózkapitány, Ercell új életet kezdett egy karibi szigeten, férjhez ment és családjával éldegél a tengerparton, ám a múlt mégis beköszön. A nő volt társa, Conor kapitány vérért kiált, és megszállja a szigetet, könyörtelenül lemészárolva annak lakosait. Ercell azonban nem adja könnyen magát, valószínűleg Rambo-filmekből inspirálódva egyhamar kezelésbe veszi a behatolókat.

Priyanka Chopra ügyesen harcol, ám egy percre sem tudtam elhinni, hogy ez a takaros menyecske bármikor is kalózkapitány volt, nem illett hozzá a szerep, pedig a fizikai oldalát a csetepatéknak ügyesen abszolválta. Karl Urban szépen hozza a gonosz, bosszúszomjas zsiványt, és bár elég egyoldalú szerepbe bújik, látszik rajta, hogy élvezi figuráját.

A film története nagyon minimalista, meglepetések nincsenek, és a tengeri haramiákat sem sikerült érdekesen kihasználni. A harci jelenetek viszont kellően brutálisak és véresek, akad robbanás, késelés és kis lövöldözés is. A film tempója is feszes, nincs sok üresjárat, hogy ne TikTokot nézzen a nagyérdemű. A cselekmény szépen hintázik az inváziós- és a túlélősztori között, csak a végére válik túl unalmassá, amikor ugyanazt a harci jelenetet bambuljuk percekig.

Az ütközetek enyhén a John Wickből inspirálódtak, sok lopakodó, árnyékból gyilkolós megoldást látunk, másszor pedig a végeláthatatlan mennyiségű kalóz fut libasorban Ercell kardjába. Nem érdemes történelmi hitelességet vagy túl sok logikát keresni itt, a szereplők egylövetű kovás pisztolyokkal rohangálnak, amik varázslatosan töltődnek vissza vágások között, és többször is halálos szúrásokat és lövéseket élnek túl. Emiatt sajnos számos csata kissé súlytalan és videójátékszerű. A bemutatott karakterek nem túl rokonszenvesek vagy érdekesek, hogy igazán szorítani tudjunk nekik, és a film messze túl komolyan veszi magát ahhoz, hogy vadabb irányba vigye cselekményét és fantasztikusabb jelenetsorokat mutasson.

Nem nehéz A Karib-tenger kalózaira gondolni a filmet látva, ám a franchise első három filmje mérföldekre van bármitől, amit A szikla prezentálni tudott. Kalózos film ellenére nincs hajós csata sem, helyette steril, mesterségesnek ható helyszíneken rohangásznak szereplőink, a lezárás pedig egy műanyag barlangban kap helyet, ahol egy Reszkessetek, kalózok!-feldolgozást nézünk végig. Jack Sparrow kalandjai humorosak, egyediek és kreatívak voltak, és a filmek lezárása mindig valamilyen túltolt, de mégis katartikus csatába torkollott. A karakterek közötti feszültség is komplikáltabb volt egy zseblámpánál. Ez itt hiányzik.

Az igazi meglepetés a film végén jött, ahol megtudtam, hogy a Russo fivérek ültek a produceri székben, az elsőfilmes rendező mellett. Úgy tűnik, a páros képtelen a Bosszúállók utolsó része óta működő történetet összehozni. Annyi izgalmas tartalom érhető el mozikban és a streamingszolgáltatóknál is, hogy egy ilyen középszerűséget csak a harci filmekre vágyóknak vagy az elvetemültebb kalózfanatikusoknak tudok ajánlani. Én végig azt képzeltem el, hogy az egészet Butcher álmodja két, A fiúk-epizód között.