Még a 2019-es év végén olvastam egy cikket arról, hogy mely horrorfilmekre lesz érdemes figyelni a 2020-as év során, és azok közt megtalálható volt jelen filmünk is. Nos, több szempont miatt is gondoltam a Color Out of Space című filmről azt, hogy talán túlzó belehelyezni egy olyan listába, mint amit fentebb említettem.
Ezen szempontok közt szerepelt, hogy a film egy Lovecraft adaptáció, amivel még egyáltalán nem lenne baj, hisz jómagam nagyon is kedvelem eme író novelláit, elbeszéléseit, csakhogy a filmkészítőknek nem épp egy könnyű táptalaj. Hiába készült már számos feldolgozás H. P. Lovecraft műveiből, csak egy maroknyit tudnék kiemelni, amit minőségien tudtak filmre adaptálni.
A másik oly szempont, ami miatt tartottam e film minőségétől, maga a főszereplő kiléte. Nicolas Cage-t régebben kimondottan kedveltem, de az elmúlt közel két évtizedben annyi, de annyi minősíthetetlen alkotásban vett részt, hogy alaposan mélyre süllyedt számomra. Persze voltak azért kimondottan üde színfoltok is a színész filmográfiájában az elmúlt évek során (Mandy, Féktelen harag), de sajna sokkal több negatívumot okozott az elmúlt években e színész, így mindig bizakodva, de egyben félve is kezdek bele egy Cage filmbe.
Sajnos a film rendezője és forgatókönyvírója, Richard Stanley neve annyira nem is mondott semmit, hogy először azt gondoltam, hogy egy elsőfilmes rendező lehet, így hát e téren sem volt túl sok bizalmam, főleg, hogy egy Lovecraft adaptációhoz lesz szerencsém. Richard Stanley nevénél azért azt mindenképp érdemes megemlíteni, hogy nem épp egy nyeletlen elsőfilmes rendező, hisz készített már eme úriember filmeket (Mark 13, Porforgatag, vagy az 1996-os Dr. Moreau szigete is az ő nevéhez fűződik rendezés terén), de 1996 óta csak rövidfilmeken dolgozott, klipek és pár dokumentumfilm kivételével mást nem nagyon kaptunk tőle.
Tehát rengeteg előítéletem volt a téren, hogy egy minőségi adaptációhoz lesz szerencsém, azt pedig, hogy a 2020-as év egyik kiemelkedő horrorfilmjét tisztelhetem majd eme filmben, finoman szólva sem hittem el. Egészen addig, amíg meg nem néztem.
Nos a Color Out of Space nem egy könnyed kis film. Súlyos darab minden téren. Szerencsére minden előítéletemet sikeresen megcáfolta, de még ennél is többet adott. Ritkán találkoztam mostanában ennyire hatásos atmoszférával dolgozó horrorfilmmel, sőt sok esetben már szinte kissé kellemetlen is volt nézni, tehát az biztos, hogy engem képes volt a komfortzónámból kimozdítani, és ez elég nagy szó. A színészi alakítások jók, a fényképezése kiváló, a rendezéséről sem tudnék egyetlen negatívumot sem említeni, de mindezek eltörpülnek amellett, hogy képes volt azt a hangulatot visszaadnia, amit ez idáig csak nagyon kevés Lovecraft adaptációnak sikerült.
Persze minimális negatívum azért található benne, például a talán kissé túlzó, közel kétórás játékidő; esetleg szerencsésebb lett volna egy kicsivel rövidebb műsoridő, mert úgy talán még feszesebb tempójú film születhetett volna, így egy kicsit komótos, főleg az első harmada. Továbbá nem mindenre térnek ki benne, sőt sok esetben épp, hogy nagyon is felszínesen foglalkoznak adott dolgokkal (bár ez így meg pont ad a misztikumának egy plusz adalékot).
Mindezek mellett biztos helye van a Color Out of Space-nek nálam is (már most) a 2020-as év legjobb horrorjai listáján.
74 Color Out of Space (2019)
Egy nyugodt és idilli mindennapjait tengető család életét egy lezuhanó meteorit zavarja meg, amely furcsa, ragyogó színt bocsájt ki magából. És bár számtalan... több»
Szereplők: Nicolas Cage, Joely Richardson, Q'orianka Kilcher, Julian Hilliard, Madeleine Arthur
