Egy nagyszerű utazás kezdete

2021.08.04 10:23 Laca//Ho/rr/oR// Olvasottság: <100x

2

Nem lehetett kis kihívás Peter Jackson rendezőnek a nagy sikerű és jó sok díjat bezsebelő A Gyűrűk Ura trilógia után. Ekkora epikus fantasyt vászonra vinni - kicsit sem egyszerű megszervezni és megrendezni. De úgy gondolom, A hobbit trilógiát is sikerült ilyesmi szinten tartania, és egy igazán élvezetes és kalandos történetet mesélt el.

Ha az időt nézzük, akkor köztudott, hogy A Gyűrűk Ura előtt játszódik a széria, és ugyebár 10 év van a két nyitófilm között, jól látszik azért, hogy a technika fejlődését sikerült kihasználni ebben a trilógiában. Nagy érdeklődéssel mentem be 2012-ben a moziba, és iszonyat kíváncsi voltam, mit tudtak kihozni eme előzményfilmből. Nem csalódtam a látványvilágot, a stílust és a kalandot illetően, rendkívüli alapos munkálatokkal és rendezéssel csinálták meg ezt a fantasyt.

Ha A Gyűrűk Urából indulunk ki, akkor sikerült picit A hobbitot felpörgetnie Peter Jacksonnak, és kihasználnia a fejlettebb technikát. A sminkesekben megint csak nem csalódtunk, hiszen elképesztő munka lehetett a törpöket ily stílusban megalkotni, és ez szerintem nagyon jól visszaadta a képernyőn keresztül. Végig élveztem ezt a részt, izgalomban és látványban egyaránt a helyén volt, és ez egy jó kis családi kalandfilm volt, egy váratlan utazás.

Sokan A Gyűrűk Urához hasonlítják, de nem értem, miért. A hobbit és A Gyűrűk Ura, ha nem nézzük a rendezőt és a kategóriát, teljesen más beállítottságú, külön stílusról van szó. Mindkettő nagyszerű alkotás volt. Kiemelném Martin Freeman nagyszerű játékát és magyar hangját, Görög Lászlót, aki nagyon jó választás volt a szinkronhangot illetően. Ian McKellen kicsit öregecskén, de visszatért a szériához, és Szürke Gandalfként jó volt nosztalgiázni, valamint 70 felett jó volt látni egyik kedvenc szerepében.