Szerintem a film címe megtévesztő, mert én a leírás ellenére is másra számítottam, mint amit kaptam. Bevallom, azt hittem, szó esik majd arról, mit is jelent a "historizálás", illetve, hogy néhány jelentős épület történetét is megismerhetjük, egyáltalán: melyeket tarthatjuk jelentőseknek.
Ehhez képest volt egy aránylag jó történeti összefoglalás a dualizmus korának budapesti városépítészetéről, arról, hogy akkoriban milyen komplex szemlélet uralkodott, amely az oktatás fejlesztésétől a közlekedés megerősítésén át az épített környezetre való tudatos odafigyelésig mindent magában foglalt, viszont a műsor egy része olyan, az átlagnézőt talán kevésbé érdeklő dolgokról szólt, mint pl. az Operaház elülső homlokzatán a díszek eredetileg x színűek voltak, de később y színűek lettek.
Fontos kérdések is terítékre kerültek, mint pl. hogyan lehet egyszerre megőrizni valamit, és modernnek is lenni, csak éppen ez megint áttételesen kapcsolódott a címhez. A másik dolog pedig az, hogy rendben van, hogy időnként felvételeket láthattunk különböző fővárosi épületekről, csak éppen ezek szerepe kimerült abban, hogy "illusztrációk" legyenek, miközben esetleg sok budapesti ember sem feltétlenül tudhatta, hogy éppen mit is látunk (a vasúti pályaudvarokat, illetve az Operaházat nyilván fel lehet ismerni, viszont a csupán illusztrációként bevágott képek szerintem lógtak a "levegőben").
Érdekesek voltak a korabeli képeslapok, fényképek, szerintem akár egy felirattal lehetett volna jelezni, hogy mit ábrázolnak, illetve, hogy mikor készültek, továbbá én szívesen vettem volna azt is, ha szóba kerül, hogy az akkori állapotokból mi maradt fenn. Engem kifejezetten irritált, hogy szinte végig ment valamiféle klimpírozás a háttérben, vagy éppen az utcán felvett interjúkba "szólt bele" a városi zörej, így néha már-már az élvezhetetlenség határát súrolta a film hangsávja.
Összességében eléggé vegyes a véleményem a filmmel kapcsolatban, szerintem érdemes lett volna az alkotóknak más, a szándékaikat jobban kifejező címet választaniuk, mert ez a cím nem igazán azt fedi, amire a néző esetleg asszociálhat.