Felemás érzések

2021.11.14 23:53 JanneAhonen Olvasottság: 176x

1

A sorozat összességében nem rossz, habár szerintem éles törés van az első évad első és második felében, sajnos számomra gyorsan romlott az élvezhetőség.

Néhány szempont:

- Ratched nővér megformálása: Mildred Ratched nővér véleményem szerint a filmtörténet egyik legjobb alakítása a "Száll a kakukk fészkére" c. filmben Louise Fletchertől. A sorozatban való megformálása nem a legjobb, habár szerintem nem Sarah Paulsonon múlt, inkább a forgatókönyvön. A sorozat elején inkább az a Ratched nővér volt a képernyőn, akit korábban/később Louise Fletcher megformált, egy lehengerlően határozott, félelmetes intrikus, akinek az erkölcsi kérdések nem sokat jelentenek, de emellett az elhivatottsága a nővéri hivatás iránt megkérdőjelezhetetlen. A többi színész közül Jon Jon Brionest (Dr. Hanover), és Sophie Okonedót (Charlotte) emelném ki.

- Látvány: A látvány és az atmoszféra egyaránt fantasztikus, csodaszép felvételek vannak szinte végig, ha valaki szereti az élénk színeket, akkor biztos, hogy tetszeni fog neki a Ratched képi világa.

- Stílus: A készítőkön érződik, hogy horrort is készítettek korábban, a sorozat bővelkedik az érzelmileg és konkrétan is durva jelenetekben, de az elvitathatatlan, hogy feszültségkeltésben nagyon erős. Ebben segít a remek zene és hang is. A történetvezetés végig nagyon lassú, de míg az évad első pár epizódjában ezt befogadhatóvá teszi a már említett óriási feszültség, a vége felé olyan epizód is volt, ami alig tett hozzá valamit a történethez (ami egy nyolc részes évadban nem szerencsés).

Összességében a sorozat eleje kifejezetten tetszett, de az évad vége felé kikopott a feszültség, ami rengeteget dobott az élményen, illetve a karakterek (főleg, de nemcsak Edmund Tolleson) közti interakció jó része teljesen kiszámíthatatlan és értelmezhetetlen fordulatot vett. A lezárás sem lett valami erős, úgy érzem, hogy a második évaddal Mildred karaktere csak távolodhat az ikonikus, Oscart érő Ratched nővérétől.