1982-ben Steven Spielberg megálmodta, Tobe Hooper (1943–2017) pedig megrendezte az akkori év legmagasabb bevételeit hozó horrorfilmjét, a Poltergeistot. Arról, hogy mennyire volt eme produkció horror, kissé megoszlanak a vélemények, hisz 1982-ben olyan horrorfilmek láttak napvilágot, mint A dolog, a Péntek 13. III. része, vagy akár említhetnénk még a Halloween harmadik felvonását is, amiket bizonyára könnyebben sorolhatna a néző a horror műfajába, de számomra a Poltergeist is bőven beletartozik a kategóriába, még úgy is, ha nem feltétlenül a kor legmegszokottabb elemeivel operált.
Ezek ismeretében csak idő kérdése volt, hogy mikor folytatják a mára már klasszikusnak számító Poltergeist filmet. Nos, ehhez egészen 1986-ig kellett várni, mondjuk itt jegyezném meg, hogy a 82-es filmben sikerült egy olyan lezárást összehozniuk a készítőknek, hogy nem lett volna szerintem sok emberben hiányérzet, ha soha nem készülnek folytatások az alapfilmhez. De mivel 82-ben is már elsősorban a pénz mozgatta Hollywoodot, és hát a Poltergeist nemcsak anyagilag volt sikeres, de kritikailag is, ráadásul 3 Oscar-díjra is jelölték, egyértelmű volt, hogy folytatni kell.
A folytatás elkészítéséből viszont kimaradtak olyan húzónevek, mint Steven Spielberg vagy Tobe Hooper, viszont azért voltak, akik maradtak is. A készítők közt az egyik legnagyobb húzónév minden bizonnyal Jerry Goldsmith (1929–2004), aki az első rész zenei megkomponálásáért ráadásul egy Oscar-jelöléssel gazdagodott, ismét visszatért, és talán egy még hatásosabb soundtracket hozott össze. Ha már történetileg folytatták az első részt, akkor azt is érdemes megemlíteni, hogy szinte az összes főbb karakter visszatért a filmhez, és az azokat játszó színészek is. Ez alól csupán az első rész Dana Freeling karakterét alakító Dominique Dunne (1959–1982) színésznő kivétel, aki korai és tragikus halála miatt nem látható a folytatásban.
Rengeteg pletyka és baljós események sorozata árnyékolta be az első rész forgatását, ráadásul el elindult egy olyan szóbeszéd is, hogy átok ül a produkción, így a folytatás készítése közben folyamatosan ördögűzéseket hajtottak végre a készülő film körül (sajnos azóta már tudjuk, hogy ez mit sem ért, és a további Poltergeist-filmek körül is voltak baljós és halálos kimenetű furcsaságok).
A folytatás történetét én személy szerint egy kicsit erőltetettnek találtam, de még bőven a fogyasztható kategóriába sorolnám. Szerencsére a karakterek megőrizték szerethető mivoltukat, így a néző legalább annyira együtt tudott velük érezni, mint az első részben. A színészi alakítások is hozták az első rész színvonalát. Technikailag nálam kissé gyengébbre vizsgázott, mint az első része, de azért itt is volt egy-két kimondottan emlékezetes jelenet e téren, amik igaz, mai szemmel kissé idejétmúltan hatnak, de 1986-ban ezek teljesen rendben voltak. Hangulatilag kellő mértékben illeszkedik a folytatás az első részben felállított mércéhez, talán itt egy fokkal egyértelműbb a horror jelző, mint az első résznél, de azért nem vitték ezt túlzásba a készítők.
Korrekt folytatást kaptunk, ami azért nem lett annyira időtálló, instant klasszikus, mint az első része a szériának, de ha azt nézzük, hogy milyen lett a két évvel később elkészített harmadik felvonása a Poltergeistnak, akkor fogyasztható második részként könyvelhetjük el eme filmet.
67 Kopogó szellem 2. (1986)
A Freeling család a szörnyű megpróbáltatások után új házba költözik mit sem sejtve arról, hogy kislányuk képességei új veszélyt hoznak a házra. Ezúttal azonban nem... több»
Szereplők: Craig T. Nelson, JoBeth Williams, Zelda Rubinstein, Heather O'Rourke, Will Sampson
