Az időutazás vagy legalább egy más idősík megismerése mindig érdekes téma. Főleg a jövőbe utazás vagy bepillantás. A múlt ismerete adott, ott a megváltoztatásban rejlik lehetőség és a konfliktus előidézése.
A LOLA (borzalmas cím, egészen mást várnék a tartalom nélkül) jó film. Furcsa, de megszokható a képi világa, ráadásul nem hatásvadász, hanem indokolt, abszolút helyénvaló. A történet keretes, mint sok más időhurkos moziban. Egy '70-es években előkerült filmtekercs indítja a filmet, majd a '40-es évek elején találjuk magunkat.
Két fiatal nő – testvérek – épít egy rádióvevőt, amely a jövő rádió- és videójeleit képes fogni. Eleinte saját szórakozásukra használják. A jövő zenéit és filmjeit élvezik. Később ráeszmélnek, hogy a háború veszteségeit is csökkenthetik, így a másnapi hadi jelentéseket megnézve anonim figyelmeztetéseket tesznek közzé. Bár a nácik támadásait megelőzni nem tudják, rengeteg életet mentenek. Eközben a hadsereg folyamatosan kutat utánuk. Sokáig nem tudják bemérni az adásaikat, de végül egy leleményes tiszt megtalálja őket. Kénytelenek feltárni a katonaság hírszerzői előtt a találmányukat. A fiatal tiszt rábeszéli felettesét, hogy az ellenőrzése mellett a nők belehallgathassanak a katonai adásokba is. Ezen információk birtokában hatalmas károkat okozhatnak a fasisztáknak. Később viszont egy ellenőrizetlen adás mindent a feje tetejére állít. A hősök egy csapásra hazaárulókká válnak, a németek sikert sikerre halmozva megfordítják a háború menetét. Persze ott van még a jövőbelátó, ami segíthet talán. De egyszer már a jó szándék a pokolba vezetett, vajon másodszorra érdemes megpiszkálni a jövőt... vagy épp a múltat?
62 LOLA (2022)
1940-et írunk, amikor Thom és Mars építenek egy gépet, a LOLA-t, amely képes lehallgatni a jövőből érkező rádió- és tévéadásokat. több»
Szereplők: Stefanie Martini, Hugh O'Conor, Emma Appleton, Rory Fleck-Byrne, Aaron Monaghan
