Ahogyan én látom s értelmezem eme alkotást:
Kezdés, főcím: full Woody Allen stíl.
Adott egy leszbikus "diáklány", aki belezúgott a "tanárnőjébe".
Mindenbe is' majmolja, rajongja, még a tanárnénitől elcsent "múltbéli pakkból" kifolyólag a sexuális zaklatás kitalálásában is, és az adott áldozatot megzsarolván teszi ezt a rajongó diák(is).
A tanárnéni anno féltékenységből (még öngyilkoba is kergetve a férfit), a diáklányt pedig plágiumi lebukása vitte, viszi, tereli eme "könnyelmű" útra, megoldásra, hogy érvényt szerezzen a Yal-en(főleg hogy gazdag, befolyásos, az egyetemet támogató családdal áll a háttérben, és ezt ki is használja a nem épp jeles tanuló), és a #MeToo pont kapóra jön, mert ezzel sokan tudnak takarózni a 2000-es években, ha nekik nem úgy alakul az adott lehetőség a továbbiakban ahogyan szeretnék(sajnos sokan visszaélnek ezzel...tisztelet a kivételeknek, a valós áldozatoknak!!).
A szerelmi háromszög "áldozata", vagy vádlottja(vagy mégse??, ez sose derül ki igazából, bár egy jelenetben igencsak szexuálisan agresszív a NEM szócskát füle mellett elhesegetve reagálván) a tanárnéni kollégája, legjobb barátja...szeretője(?).
A tanárbácsinak a diákok fogdosása, velük való flörtölése őszerinte alap, nincs mögöttes szándék, sose volt...ő ilyen és kész.
A tanárnéni két tűz között van, kinek higgyen, melyik kezébe harapjon?
Az előléptetése a cél, nem kell a botrány, nem akar belekeveredni, pedig ott a jóbarát...ki kéne állnia mellette.
Nade'!
Ott a rajongó diákLÁNY a sulit pénzelő családi háttérrel, és az ő előrelépésének úgymond erős keze, záloga.
Nagy a tét, nehéz a választás.
Inkább senki mellé se áll, talán nem lesz belőle baj.
Oooo dehogynem!
Julia Roberts erős alakítása perfect!
Ahogyan a Szólíts a neveden kedvenc filmemben Michael Stuhlbarg apaként, tanárként, itt féltékeny papucs férjként(szexmentes házasság), de ugyanúgy kedves, előzékeny, gondoskodó "dilidokiként" is imádnivaló(legalábbis nekem), nagyon jól áll neki ez a karakter ismét.
Az egyetem épület látványa komor, szürke, nyomasztó hangulatú, ahogyan a sznob felsőbbrendűségre utaló tanári ház, és a borissza gőz fölött elmélkedő, okoskodó, tudálékos filozofálós társaság is az.
A zenétől, inkább hangoktól a falra másztam!
Az óra kattogás hangja jól illett a mindjárt robbanok utolsó másodperceit ütve.
Luca Guadagnino szerintem, az én meglátásom alapján a filmcímmel arra utal(hatott), hogy évekkel később, az "áldozat"(gyanúsított) levadászása után miképp alakult az életük, elérték e céljaik ezáltal, avagy sem.
A tanárnéni örökre magával cipeli elveszített szerelme ellen elkövetett bűnét, míg a diáklány csak zavarodott "jánykaként" könyvelte el akkortájt szemét húzását.
Snitt.
Ahogyan én látom s értelmezem eme alkotást:
Kezdés, főcím: full Woody Allen stíl.
Adott egy leszbikus "diáklány", aki belezúgott a "tanárnőjébe".
Mindenbe is' majmolja, rajongja, még a tanárnénitől elcsent "múltbéli pakkból" kifolyólag a sexuális zaklatás kitalálásában is, és az adott áldozatot megzsarolván teszi ezt a rajongó diák(is).
A tanárnéni anno féltékenységből (még öngyilkoba is kergetve a férfit), a diáklányt pedig plágiumi lebukása vitte, viszi, tereli eme "könnyelmű" útra, megoldásra, hogy érvényt szerezzen a Yal-en(főleg hogy gazdag, befolyásos, az egyetemet támogató családdal áll a háttérben, és ezt ki is használja a nem épp jeles tanuló), és a #MeToo pont kapóra jön, mert ezzel sokan tudnak takarózni a 2000-es években, ha nekik nem úgy alakul az adott lehetőség a továbbiakban ahogyan szeretnék(sajnos sokan visszaélnek ezzel...tisztelet a kivételeknek, a valós áldozatoknak!!).
A szerelmi háromszög "áldozata", vagy vádlottja(vagy mégse??, ez sose derül ki igazából, bár egy jelenetben igencsak szexuálisan agresszív a NEM szócskát füle mellett elhesegetve reagálván) a tanárnéni kollégája, legjobb barátja...szeretője(?).
A tanárbácsinak a diákok fogdosása, velük való flörtölése őszerinte alap, nincs mögöttes szándék, sose volt...ő ilyen és kész.
A tanárnéni két tűz között van, kinek higgyen, melyik kezébe harapjon?
Az előléptetése a cél, nem kell a botrány, nem akar belekeveredni, pedig ott a jóbarát...ki kéne állnia mellette.
Nade'!
Ott a rajongó diákLÁNY a sulit pénzelő családi háttérrel, és az ő előrelépésének úgymond erős keze, záloga.
Nagy a tét, nehéz a választás.
Inkább senki mellé se áll, talán nem lesz belőle baj.
Oooo dehogynem!
Julia Roberts erős alakítása perfect!
Ahogyan a Szólíts a neveden kedvenc filmemben Michael Stuhlbarg apaként, tanárként, itt féltékeny papucs férjként(szexmentes házasság), de ugyanúgy kedves, előzékeny, gondoskodó "dilidokiként" is imádnivaló(legalábbis nekem), nagyon jól áll neki ez a karakter ismét.
Az egyetem épület látványa komor, szürke, nyomasztó hangulatú, ahogyan a sznob felsőbbrendűségre utaló tanári ház, és a borissza gőz fölött elmélkedő, okoskodó, tudálékos filozofálós társaság is az.
A zenétől, inkább hangoktól a falra másztam!
Az óra kattogás hangja jól illett a mindjárt robbanok utolsó másodperceit ütve.
Luca Guadagnino szerintem, az én meglátásom alapján a filmcímmel arra utal(hatott), hogy évekkel később, az "áldozat"(gyanúsított) levadászása után miképp alakult az életük, elérték e céljaik ezáltal, avagy sem.
A tanárnéni örökre magával cipeli elveszített szerelme ellen elkövetett bűnét, míg a diáklány csak zavarodott "jánykaként" könyvelte el akkortájt szemét húzását.
Snitt.