2025.11.03 13:37 Piczil Zsolt Olvasottság: 144x
1

Yes, we can! We can! Hmm. Yes?

Megint egy film, amit házastársi nyomásra néztem meg. Pedig amúgy a téma miatt semmi szükség nem volt arra, hogy díjbirkózó termetű feleségem gyönge karomat hátratekerve vezessen a Netflix előfizetése elé, illetve a homlokommal kapcsolgassa a TV távirányítóját. Hát... feszült egy helyzet volt, ehhez képest Amerika csak egy habcsókbolt.

Én ebben a témában a Bombabiztos (1964) filmet ajánlom, ami kisebb költségvetéssel ugyanolyan drámát teremt, mint a Feszült helyzet. Ráadásul sokkal drámaibb befejezéssel, meg hát annak van egy befejezése, egyáltalán.

Yes, we can! We can! Hmm. Yes?

Ne értsd félre, a Netflix korrekt filmet rittyentett össze, de a cliffhanger-vég sokaknak nem tetszik (nekem sem). Az viszont nálam vitte az egész filmet, hogy az állami szereplők krízisben mennyire gyorsan roppannak el, vedlenek vissza civil EMBERRÉ.

Rebecca Ferguson eddig semelyik szerepében nem volt szimpatikus, ez az első, hogy jónak találtam. Idris Elba meg pont a fordítottja, mindegyik szerepében jó (még a virtuális Cyberpunk 2077 Phantom Libertyben is), de itt egy kicsit túljátszott volt. Persze az USA elnöke esetében (aki lábon kihordott szívrohammal kel és él, a pihenés meg nem létező luxus számára) jól láthatólag nem Trumpot, hanem Obamát vették alapul az ábrázolásnál (hát persze, Netflix), ráadásul visszaköszönnek Afrika anyácskának, ahonnan a legjobb amerikaiak származnak, ezt mindenki tudja (hát persze, Netflix).

Amúgy ez a szokásos bumfordiság sem von le sokat ennek a jó filmnek az értékéből. Bár megjegyzem, a Civil War (Polgárháború) sokkal zseniálisabb film kortásként, mégis a hozzászólók nem értették (azt sem). Disznók elé gyöngyöt.

dráma | thriller

A lebilincselő dráma középpontjában a Fehér Ház munkatársai állnak, akik egy Amerikát fenyegető rakétacsapással küzdenek. A feszültség folyamatosan fokozódik. több»

1