El tudjuk azt képzelni, hogy a világ leghatalmasabb milliárdosai (Zuckerberg, Musk, Ellison, Bezos) egy közös hétvégét töltsenek el egymással egy eldugott utahi luxusvillában? Ennek a filmnek ez az alapja, eljátszik a gondolattal, mi lenne, ha lenne ilyen...
Tény, hogy mi, halandó hétköznapi emberek ilyen magaslatokba nem kapunk betekintést, mint mondjuk amit ez a film megenged magának, tálal a nézők elé. El se tudjuk képzelni, hogy ennyi pénzzel és hatalommal mit is kezdenénk. Annak örülök, hogy a kezemben nincs ekkora hatalom, és nem kell ilyen döntéseket hozni, mint a filmben megjelenített karaktereknek, akik persze fiktív emberek. Jesse Armstrong és stábja viszont tudja, hogy ezt hogyan is kell vászonra vinniük, mivel már több éves tapasztalattal rendelkeznek, és sikereken vannak túl az Utódlás sorozat kapcsán, amiben az alaptézis körülbelül ugyanaz, csak másképp, így adott volt a filmhez minden is.
A filmtől azért is féltem, mert tudom, már párszor leírtam, de a kevés szereplős filmek számomra dögunalmasak, eseménymentesek. Erre a filmre is igaz volt, igaz, ami igaz, végignéztem, de az unalom már szinte megölt közben. Persze a film vége felé azért húztak egy váratlant azzal, hogy 3 az 1-ben el akarták intézni az egyik baráti tagot, de reggelre ez is megváltozott, és az adott helyzethez a fél elég könnyedén alkalmazkodott, hogy túléljen. Ennyi volt az, ami picit megmozgatta az embert, de különben az egész cirka 110 perces játékidőt bőven le lehetett volna még ennél is jóval rövidíteni.
A film zenéje is teljesen felejthető volt. A vágást, illetve az operatőri munkát sem lehetett nehéz ebben a filmben összehozni. Én még mindig kapargatom a fejem búbját, hogy ezért a filmért miért is adtak ki pénzt egyáltalán. Steve Carell és Ramy Youssef természetesen nem okozott a színészi játékával csalódást, legalább ezeket a dolgokat ki lehet emelni.
De igen, a filmben, amit jól körülírnak, az azért félelmetes is egyben, hogy vannak a világon ilyen emberek, hogy csak egy telefonhívás, és sok, akár millió ember életét megváltoztathatják, és az se számít, hogy rossz értelemben. A film jól hozza ezt a szálat, és játszik ezen gondolatokkal, és igen, jól érzékeli ezeknek a súlyát a négy szereplőn keresztül, akik különböző személyiségi jogokkal rendelkeznek, és csak az számít nekik, hogy mennyi az annyi... Sajnos szomorú és kegyetlen világban élünk, amikor már az emberélet mit sem számít...
45 Mountainhead (2025)
Szereplők: Steve Carell, Jason Schwartzman, Cory Michael Smith, Hadley Robinson, Andrew Daly
