A Condor hősök legendái: A vitézek

Rohadt gyors tempó, ha nincs előismereted, túl sok minden egyszerre. Minden okosfiú/durci lány klisé megvan, de a látvány miatt simán elnézed. Ha Jin Yong mélység kell, ez nem az – de brutál menő wuxia élmény.

Leginkább a humor hiányzott – oké, van pár fun pillanat, de összességében komor. A harcjelenetek és zene viszik az egészet. A zenében van valami igazán drámai, amitől üt. De oké, lehetett volna lazább is.

Teljesen odavagyok Tsui Hark stílusáért – árnyék, fény, lassított kamerák – imádom. De a CGI olykor megakasztja az álmodozást. A harcok lenyűgözőek.

Totál hullámvasút: néha epikus, néha meg összecsapott. A nyitány háromszor annyi történet, mint amit elbírsz elsőre, aztán hopp – már menetelsz is tovább. De a végső csata, mikor Guo Jing és Ouyang Feng összecsapnak… az üt.

Xiao Zhan hozza a stoikus hőst, ami jól jön, mert a történet máshol kissé pingpongként pattog. A Huang Rong–Guo Jing kapcsolat szép, de kevés az érzelmi „lélegzetvétel”. Nálam hozta a hangulatot, de lehetett volna szívbemarkolóbb.